Abortált magzat és DNS átírás, avagy féljünk-e az orosz vakcinától?

 

Azoknak, akik Oroszország, vagy kelet fóbiások és sokkal szívesebben fogadnak mindent, ami a nagy nyugatról érkezik, sajnos van egy rossz hírem.

vaccinebig.jpg

 

Az elmúlt időszakban nem csak a különböző Covid-19 vakcinák fejlesztői voltak versenyben egymással, hanem a politikusok, újságírók és a hétköznapi emberek is. Onine és offline felületeken terjengő ál-, és rémhírek sokasága szítja a hangulatot és buzdítja a diskurzust az orosz vakcináról, abortált magzatról, arról, hogy az mRNS vakcina átírja az emberi DNS-t, na meg arról, hogy "engem biztos nem oltanak be, főleg nem az orosszal". 

Az összeesküvés elméleteket félretéve, de mégis hétköznapi nyelven részletezve nézzük hát a tényeket. 

Az élmezőnyben 

Az orosz gyártású Sputnik-V volt az első regisztrált Covid-19 vakcina, melyet a klinikai kutatások harmadik fázisának hiánya, illetve az európai és nemzetközi vakcina gyártási sztenderdeknek való nem megfelelés miatti félelem és bizalmatlanság lengett körbe. 2020. december 14-én azonban az orosz egészségügyi miniszter, Mikhail Murashko bejelentette, hogy a Sputnik-V vakcina sikeresen megfelelt minden nemzetközi standardnak, és a klinikai kutatások összes fázisán sikeresen átjutott, mégpedig 91.4%-os hatékonysággal. 

Mindeközben a német gyártású Pfizer/BioNTech vakcina nem csak jól rajtolt, de úgy tűnik, mostanra már biztos befutó is lett, melyhez nagyban hozzájárul az új technológiában rejlő lehetőségek sikere és a klinikai vizsgálatok által mutatott 90%-os hatékonyság is. 

A harmadik legismertebb vakcina az Oxfordi Egyetem kutatói által készített AstraZeneca Covid-19 vakcina december 8-án 70.4%-os hatékonysággal zárta a szükséges klinikai vizsgálatokat. 

A vakcináknak több fajtájuk is van, de jelen írásban csak a fent említett vakcinák típusait részletezem. Azoknak azonban, akik Oroszország, vagy kelet fóbiások és sokkal szívesebben fogadnak mindent, ami a nagy nyugatról érkezik, sajnos van egy rossz hírem. 

A Covid-19 vakcina gyártásának élmezőnyében található kettő nyugati vakcina közül az egyik ugyanazon az elven működik, mint az orosz Sputnik-V vakcina.  

Az oxfordi AstraZeneca vakcina  

Az oxfordi AstraZeneca Covid-19 vakcina egy legyengített adenovírus vektor-alapú vakcina, ami azt jelenti, hogy a vakcinában egy legyengített és módosított adenovírus szaporodásra képtelen genetikai szekvenciája van, ami felépíti a koronavírus azon fehérjéjét, ami immunválaszt idéz elő az emberi szervezetben. Az adenovírus például a mezei megfázást is előidéző vírus is lehet. 

Az orosz Sputnik-V vakcina 

Az oxfordi vakcinával teljesen megegyező elven működő vakcina, azzal a különbséggel, hogy egy helyett kettő adenovírus legyengített és módosított szaporodásra képtelen genetikai szekvenciáját tartalmazza. A dupla töltény funkciója az, hogy erősebb és hosszabban tartó védettséget biztosítson.

A szervezetben mindkét oltóanyag hatására immunválasz lép fel, így a koronavírussal való találkozás esetén a szervezet már megfelelő védekezést tud ellene biztosítani. 

A német Pfizer/BioNTech vakcina

A Pfizer/BioNTech vakcina egy teljesen új techonológiával (mRNA) készült vakcina, ami semmilyen vírust nem tartalmaz, csak egy genetikailag kódolt üzenetet, melyet az oltás segítségével eljuttatnak a sejtekhez. Ez az üzenet a “messenger” (mRNA), ami az információ átadása után azonnal lebomlik, és eltűnik, semmit nem hagyva maga után. Ennek az új technológiának a feltalálója a magyar származású, de Amerikában élő Karikó Katalin professzor asszony. 

Ez a vakcina általános immunválaszt generál és felkészíti a szervezetet bármely betolakodó, így nem csak a koronavírus érkezésére. Ezért új ez a technológia és ezért alkalmazható számtalan egyéb vakcinával megelőzhető betegség megelőzésére is. Az már csak ráadás, hogy az álhírekkel ellenben az mRNS vakcina nem írja át az emberi DNS-t. 

Tehát akinek fenntartásai vannak az orosz vakcinával szemben, annak legyenek az oxfordi vakcinával szemben is, ha pedig az oxfordival szemben nincsenek fenntartásai, akkor az orosszal szemben se legyenek.  Már csak azért se, mert míg az orosz vakcina a klinikai vizsgálatok harmadik fázisán 91.4%-os hatékonyságot bizonyított, addig az oxfordi vakcina csak 70.4%-osat. 

Abortált magzattal akarnak minket beoltani 

Az utóbbi napokban futótűzként terjed az az információ, hogy az oxfordi Covid-19 vakcina abortált magzat tüdőszövetét (MRC5) tartalmazza. Valójában ez egy 1966-os véletlen felfedezés eredménye, és J.P. Jacobs londoni tudós nevéhez fűzödik, mely alapjaiban határozta és határozza meg a vakcinagyártást világszerte. A készülő vakcinákban természetesen nem abortált magzati szövetek vannak, hanem az 1960-as és 70-es években abortált magzatokból kivont sejtkultúra azóta laboratóriumi körülmények között növesztett sejt törzsei segítenek az oltóanyagok pre-klinikai vizsgálataiban, melyeket azonban a nemzetközi standardoknak megfelelően nagyon szigorú tisztítási utómunkáknak vetnek alá, így az MRC5 nem alkotóeleme a gyártási folyamatban lévő, megtisztított vakcináknak. 

Számos oltóanyag MRC5 segítségével készül, mint például a bárányhimlő, a gyermekbénulás, az Ebola, vagy a hepatitis A elleni védőoltások, így aggodalomra és pánikra semmi ok, mert a legtöbben már kaptunk olyan oltást, melynek előkészítése során felmerült az MRC5 használata.  

Féljünk az orosz Sputnik-V vakcinától?

Magyarországon az elmúlt 30-40-50 évben forgalomba került vakcinák legtöbbje valószínűsíthetően orosz gyártmány volt, így talán megelőlegezhetjük nekik most is a bizalmat arra, hogy tudják, mit csinálnak. Arról nem is beszélve, hogy az Európai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (ECDC) es az Egészségügyi Világszervezet (WHO) immunológiai és járványügyi szakemberei is arra hívják fel a figyelmet, hogy Oroszország vakcinagyártásban produkált több évtizedes tapasztalatát semmi okunk nincs megkérdőjelezni. 

És hogy ezek ismeretében melyik vakcina a legjobb? Mivel választani úgysem lehet, azt mindenki döntse el saját maga. 

 

 

Fotó: thepharmaletter