Magyarország Kormánya azt az üzenetet tette közzé a Facebook oldalán, hogy Európában Magyarország védekezett a legjobban. Nézzük hát a WHO protokollt, a számokat és az európai uniós egészségpolitikai jelentéseket, hogy lássuk, valóban így van-e. 

A WHO Nemzetközi Egészségügyi Rendszabálya (IHR)

A Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokat (IHR) a WHO 2005-ben hozta létre azzal a céllal, hogy a tagállamai közös indikátorok mentén és nemzetközi, kötelező érvényű eszközökön keresztül készülhessenek fel különböző közegészségügyi veszélyhelyzetek megelőzésére, illetve azok kezelésére. Az IHR 2007-től hatályos és kötelezi a tagállamokat arra, hogy jelentsék a WHO-nak a különböző járványokat, vagy egyéb közegészségügyi eseményeket. 

A rendszer (IHR) indikátorokon keresztül, saját bevallás alapján méri a tagállamok kompetenciát, melyeket egy online rendszerben tesz közzé. Az indikátorok az egészségügyi rendszer több területet ölelik fel úgy, mint:

C1. Jogszabályok és finanszírozás; 
C2. IHR koordináció és nemzeti szabályozások (IHR);
C3. Zoonózis események és állatról-ember felület;
C4. Élelmiszerbiztonság;
C5. Laboratórium;
C6. Egészségügyi rendszer felügyelet;
C7. Emberi erőforrások;
C8. Nemzeti vészhelyzeti egészségügyi keretrendszer;
C9. Egészségügyi ellátás;
C10. Kockázat-kommunikáció;
C11. Vészhelyzeti belépési pontok;
C12. Veszélyes anyagok eseménye;
C13. Radiológiai vészhelyzetek. 

A különböző területeken szerzett pontok alapján Magyarország összkapacitási átlagértéke 66% szemben a WHO regionális 75 százalékával. Az alábbi ábrán a különböző kategóriák láthatóak, a zöld vonal jelzi a regionális átlagot, a kék oszlopok pedig a magyar eredményeket.

Magyarország a regionális átlagon felül teljesített több területen is úgy, mint élelmiszerbiztonság (C4), egészségügyi rendszer felügyelet (C6), egészségügyi ellátás (C9), kockázat-kommunikáció (C10), veszélyes anyagok eseménye (C12), és radiológiai vészhelyzetek, míg átlagon alul teljesített a zoonózis események események (C3), emberi erőforrások (C7), nemzeti vészhelyzeti egészségügyi keretrendszer (C8) és vészhelyzeti belépési pontoknál (C11). 

Mit jelent ez a gyakorlatban? 

Egy esetleges világjárvány kitörése esetén a megfelelő vészhelyzeti közegészségügyi kapacitás legfontosabb elemei a rendszer felügyelete, az egészségügyi ellátás és az emberi erőforrások biztosítása, a vészhelyzeti egészségügyi keretrendszer megléte, illetve a vészhelyzeti belépési pontok felállítása. Magyarország ezeken az indikátorokon 80%, 87%, 20%, 60%, illetve 0%-os eredményt ért el. Ez azt jelenti, hogy bár az ország a regionális átlagon felüli eredménnyel teljesített az egészségügyi rendszer felügyeletében és az egészségügyi ellátás biztosításában, átlagon alul teljesített számos, egy esetleg pandémia esetén vitathatatlanul fontos elemben.

Csak viszonyításképp Egyiptom például az indikátorok legtöbbikén 100%-os teljesítményt, illetve 83 százalékos összteljesítményt ért el szemben a 64 százalékos globális átlaggal, az influenza pandémiás tervét pedig 2018-ban hozta létre. A környező országok közül pedig Szlovákia, 73%, Szlovénia 86%, Lengyelország 66%, Szerbia 69%, Ukrajna 66%, Románia 67%, Ausztria 67%, Horvátország pedig 78 százalékos eredményt ért el az IHR szerinti egészségügyi felkészültség értékelésében. 

A vészhelyzeti belépési pontokon lévő hatékony közegészségügyi válasz területén Magyarország 0%-ot teljesített, míg a Szabályozások (IHR) finanszírozásának és implementálásának területén 20-20%-ot ért el. A WHO meghatározása szerint a belépési pontok (PoE) utazók, csomagok és egyéb javak be-, illetve kilépésére vonatkoznak, és az IHR értelmében a tagállamok kötelesek hatékony közegészségügyi lépések betartására annak érdekében, hogy:

- megvédjék a lakosság egészségét;
- biztosítsák kikötők, repülőterek és szárazföldi átkelők elérhetőségét, illetve;
- a határon belül tartsák az egészségügyi kockázati tényezőt, és limitálják a nem szükséges forgalmat. 

Három különböző belépési pont létezik, Magyarország 16 szárazföldi, 1 kikötői, és 1 nemzetközi repülőtéri belépési ponttal rendelkezik, és a WHO európai régiójában összesen 583 ilyen belépési pont található. 

Egy 2017-es, szintén WHO által közzétett beszámoló alapján Magyarország az Univerzális Egészségügyi Ellátottság (UHC) indexében, mely az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak (SDG) eredményeit méri az alapvető egészségügyi ellátás biztosításában, a fertőző, illetve nem fertőző betegségek kezelésében, illetve az egészségügyi szolgáltatások kapacitásában 74 pontot ért el, mely közel azonos a környező országok kapacitásával. 

A WHO egy másik adatbázisa alapján Magyarország a 2016-2020 közötti időszakra kidolgozott egy Nemzeti Egészségpolitikai Stratégiát és Tervet, illetve egy Nemzeti Fejlesztési Tervet, ugyanakkor nem áll rendelkezésre sem WHO Együttműködési Stratégia, sem Immunizációs Terv. Létezik viszont egy 2009-es Nemzeti Influenza Pandémiás Terv, melyet az 1999. évi LXXIV. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 179/1999 (XII. 10.) Korm. rendelet alapján az akkori egészségügyi miniszter a vonatkozó jogszabályoknak és az uniós és nemzetközi szabályozásnak megfelelően hozott létre. Továbbá létezik egy 2019-es Állategészségügyi intézkedési és az antimikrobiális rezisztencia (AMR) visszaszorítására készült terv. 

WHO szimulációs gyakorlatok 

A tagállamai részére a WHO szimulációs gyakorlatokat (SimEx) tart, melyek arra kívánják felkészíteni az országokat, hogy azok megfelelően tudjanak cselekedni egy esetleges egészségügyi vészhelyzetben, és hogy értékeljék és növeljék a tagállamok kapacitását egy esetleges pandémia esetén. Magyarország szimulációs gyakorlaton részt vett 2015-ben Bukarestben, illetve 2018-ban Hollandiában. 

Hogyan reagált a magyar egészségügyi rendszer a COVID-19 járványra? 

A Magyar Kormány 2020 március 11-én vészhelyzeti állapotot hirdetett, melynek következtében kórházparancsnokokat neveztek ki 108 intézménybe. Az ő feladataik közé tartozott a védelmi eszközök kezelése, ugyanakkor nem kaptak engedélyt véleményük publikálására, javaslattételre, vagy orvosi döntések jóváhagyására. A kórházigazgatók viszont az ő utasításaik szerint jártak el a fertőzés megállításában, illetve a biztonsági előírások betartásában. Majd 2020 novemberében megalakult az Országos Korházi Főigazgatóság Pintér Sándor belügyminiszter vezetésével, melynek fő feladata az egészségügyi rendszer működésének felügyelete volt. A jelenlegi adatok szerint (2021 május) Magyarországon 798,955 fő igazolt COVID-19 fertőzött, több, mint 29,000 elhunyt, és több, mint 4,7 millió első oltását már megkapott személy van. Ugyanakkor eddig a teljes lakosság 28,5% kapta meg mindkét oltását. 

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) decemberi jelentése szerint Magyarországnak van COVID-19 Oltási Stratégiája, melyben prioritást élveznek a 60 év felettiek, az alapbetegséggel küzdő felnőttek, az egészségügyi, illetve szociális dolgozók. 

A jelentés arra is kitér, hogy Magyarország nem tervez oltási modellezési gyakorlatot, és ebben nem hagyatkozik se epidemiológiai adatokra, se a különböző vakcinák elfogadására, sem pedig a WHO és EU-s útmutatásokra, ugyanakkor a Stratégiát tervezi rendszeresen felülvizsgálni különböző kritériák alapján, úgy mint, vakcina felvétel mennyisége (és célcsoport), a vakcinák tárolása, illetve utánpótlásuknak kapacitása, valamint a COVID-19 vakcinákkal kapcsolatos új információ figyelembevétele. 

A jelentés szerint Magyarország mobilizált és kiképzett egyéb orvosi szakembereket is az oltások beadására, a saját PPE készletét és infrastruktúráját használta, és Bulgáriával karöltve nem kívánta használni a közös beszerzésen szerzett eszközöket az oltások végrehajtásához. Továbbá egy új, ad hoc jellegű elektronikai rendszer kidolgozását tervezte a vakcinák biztonságosságának, hatékonyságának és elfogadottságának felügyeletére, bár a jelentésben nem adott arról pontos információt, hogy jelenleg ki dolgozik ezen a rendszeren. Ez különösen érdekes annak tekintetében, hogy Észtország ugyanebben a jelentésben közölte, hogy egy nemzeti elektronikus immunizációs útlevél bevezetését tervezik. 

A jelentés szerint Magyarország egy elektronikus rendszer felépítését tervezi a COVID-19 vakcinák felügyeletére, illetve (Észtország mellett) a kommunikáció központi koordinációját egészségügyi és kommunikációs szakemberek bevonásával fogja kivitelezni. 

Az ECDC COVID-19 adatai szerint Magyarországon jelenleg 792,386 igazolt eset és 28,693 elhunyt van, ami 3,6%-os halálozási rátát jelent, illetve a 14 napon belül jelentett esetek száma 214,26/100,000 fő, és a 14 napon belül jelentett halálozási szám 193,66/1,000,000 fő. Ezzel szemben Olaszország halálozási rátája 2,9; Csehországé 1,8; Romániáé 2,7; Ausztriáé 1,6; Horvátországé 2,1; Lengyelországé pedig 2,4. 

Az Európai Unió átlaga 2,2, míg a WHO közlése szerint a globális átlag 2%. 

Az alábbi képen pedig a régió országainak halálozási rátájá látható. Magyarországot csak Bulgária (4,1) és Bosznia Herzegovina (4,4) előzi meg. 

Hogy igaz-e az állítás, miszerint Európában Magyarország védekezett a legjobban, a fenti tények ismeretében döntse el mindenki saját maga. 

Ha nem akarsz lemaradni a friss cikkekről, kövesd az oldalt a Facebookon is.