"Úgy látszik, a világ milliárdosai befolyással bírnak nem csak az ENSZ szerveire, de a világ legjobb egyetemeire is, amely alapjaiban rengeti meg az ezekbe vetett bizalmat és kérdőjelezi meg ezen prominens intézmények függetlenségét és reputációját." 

2021 februárjában levelet kaptam a Harvard Egyetemtől, melyben arról tájékoztattak, hogy a PhD program, amire jelentkeztem mégsem indul el, mivel a képzés két elnöke, Sara Bleich és Benjamin Sommers -idézem- kinevezést kapott a Biden-Harris kormányba, melynek következményekén 1-2 évre elhagyják az egyetemet. 

Szomorúan vettem tudomásul, de végül nem foglalkoztam vele. Egészen addig, amíg újra levelet nem kaptam tőlük a következő évi jelentkezésről. Miután felmentem az oldalukra, meglepődve vettem tudomásul, hogy a Harvard Egyetem kötelezővé tette a védőoltás felvételét nem csak munkavállalóinak, de a diákjainak is. Nincs mese, aki nem oltatja be magát, azt szimplán kizárják az oktatásból. Az, hogy ez milyen hatással lehet egy fejlődő országból érkező, amúgy kitűnő tanulmányi eredményekkel rendelkező, hátrányos helyzetű fiatal jövőjére már más kérdés. 

Mindeközben 2021 decemberében a Google is bejelentette, hogy kötelezővé teszi az oltást a munkavállalóinak. Nézzük hát meg, hogy a különböző giga vállalatok logói mögött kik ülnek, és milyen kapcsolatot ápolnak egymással. 

Google, Bill Gates és a Demokraták 

A Google-t 1988 szeptember 4-én két PhD hallgató, Larry Page és Sergey Brin alapította. Majd 30 évvel később, 2018-ban az egyikőjük, Larry Page Bill Gates-el karöltve 12 millió dolláros alapot hozott létre egy univerzális influenza elleni vakcina kifejlesztésére, melynek sajtótájékoztatóján Gates elmondta, hogy "Ha valamit megtanulhattunk mostanra a történelem során, az az, hogy lesznek még halálos világjárványok". Így a Google már 2018-ban a globális egészségügyi fejlesztések és vakcinák fejlesztése mellett tette le a voksát. 

Politikai visszatekintés

Az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi elnöke, Joe Biden annak a Demokrata Pártnak a tagja, amelynek Barack Obama és Hillary Clinton is. Hillary Clinton Bill Gates és Barack Obama társaságában 2013-ban a Globális Egészségügy vezetőiként tündököltek, majd nem sokkal később, Obama kormányzása alatt, 2016-ban Bill Gates megkapta az Elnöki Szabadság Medált a közegészségügy fejlesztéséért tett munkásságáért. A medált Barack Obama, volt amerikai elnök adta át. 

Ha már amerikai politikusoknál tartunk, nézzük meg az ohiói republikánus kormányzót, Mike DeWinet, aki tavaly azzal került be a hírekbe, hogy Covid-lottóval próbálta rávenni a helyi lakosokat az oltásra. Mike DeWine Ohió állam hetvenedik kormányzója 2019 óta, korábban, 1995 és 2007 között az Amerika Egyesült Államok Szenátora volt. Politikai karrierjét korán megkezdte, így már 1980-ban Ohió állam szenátusaként szolgált. Végül 2018-ban megnyerte az ohiói választást, így az állam kormányzója lett. Mi köze van De Wine-nak Bill Gates-hez? Első ránézésre semmi. Kettőjük között viszont áll valaki, aki összeköti őket. 

Amy Acton, a demokrata republikánus

Amy Acton neve elsőre talán nem mond semmit, mégis a politikusokhoz, milliárdosokhoz és kormányzókhoz közeli kapcsolatai miatt fontos láncszem a gépezetben. Amy Acton Ohio államban született, orvos és népegészségügyi professzor lett és először azzal került be a helyi hírekbe, hogy akkor még Amy Beech néven Obama 2008-as elnöki kampányában önkénteskedett. Ennek ellenére 2019-ben ő lett a republikánus Mike DeWine, ohiói kormányzó Egészségügyi Részlegének kabinetvezetője. Abban kapott főszerepet, hogy Ohio állam képviseletében sürgesse a tömeges oltást többek között az állami orvosi központban, a Wexner Medical Centerben. Majd 2020-ban a pandémia alatt tüntetők lepték el a házát és végül lemondott, hogy szenátusi székért induljon. 

A tömeges oltás preferált vakcinája Ohio államban a Pfizer-BionTech vakcina volt. Ebben még nem is lenne semmi különös, ha az ezt elrendelő kormányzó, Mike DeWine nem lenne részvényese a cégnek, és nem kapott volna több, mint 22,000 dollár hozzájárulást a gyógyszeróriástól 2018-tól kezdődően. Mindeközben amikor DeWine-t ezzel szembesítették újságírók, a kormányzó válasza mindössze annyi volt, hogy nem tudja, mely cégekben van részvénye, de utána fog járni. 

Leslie H. Wexner, a milliárdos kuratóriumi elnök 

Leslie H. Wexner világvállalatok tulajdonosa, többek között hozzá tartozik a Victoria's Secret is, és az éves árbevétele eléri a 12 milliárd dollárt. Elmondása szerint nagyon fontosnak tartja a jövő nemzedékének támogatását, melyet a Harvard Egyetem, a Wexner Alapítvány, illetve az Ohió Állami Egyetem keretein belül tesz meg. Nem meglepő módon ő a Wexner Orvosi Központ kuratóriumának elnöke is.  Annak az intézménynek, amely Ohio állam hivatalos egészségügyi központja. 

Az Epstein szál

Jeffrey Epstein pedofil szexuális ragadozó, aki Floridában és New Yorkban élte ki beteges vágyait. Közeli és baráti kapcsolatot ápolt több milliárdossal is, köztük a demokrata Bill Clintonnal, András herceggel, és Wexnerrel. Valamilyen furcsa oknál fogva az ohió-i milliárdos, Wexner, aki Epstein ügyfele volt, 2011-ben átruházta egyik luxus ingatlanjának minden jogát Epsteinre. Az eset azért is különösen érdekes, mert elvileg ők akkorra már nem voltak egymással kapcsolatban. A nyolcvanas években ismerkedtek meg, majd nem sokkal később Epstein Lexner pénzügyi menedzsere lett. Ezt követően nem sokkal Epstein beköltözött Wexner házába, melynek jelenlegi értéke 56 millió dollár. Az ingatlan jogi kezelése 2011-ben pedig egy Epstein által felügyelt céghez került. Az esetről bővebben a New York Times írt. 

2020-ban volt Ohioi Egyetemi hallgatók egy része azt követelte az egyetemtől, hogy indítsanak eljárást és vizsgálják ki, miért és milyen közeli szálak fűzik Epsteint és feleségét az egyetemhez. Továbbá a hallgatók azt is kérték, hogy Randall Meyer ohiói főfelügyelő vizsgálja meg azokat az állításokat, amelyek szerint Abigail Wexner – aki férjével, Leslie-vel együtt az Ohioi Egyetem két legnagyobb jótevője segített-e Jeffrey Epsteinnek szexuálisan zaklatni egy Maria Farmer nevű fiatal nőt. A fiatal nő állítása szerint Epstein a Lexner tulajdonában lévő ohiói ingatlanban zaklatta őt 1996-ban. 

Az ügyben ugyan jogilag nem történt semmi érdemi, Wexner nyilvánosan elítélte Epstein viselkedését, és hangsúlyozta, hogy az áldozattal sosem beszélt, és hozzátette, hogy Epstein-nel 2007-ben, amikor Epstein titkos életének részletei először láttak napvilágot, megszakított minden nemű kapcsolatot. Ugyanakkor az áldozat elmondása szerint, Wexner feleségétől, Abigailtől kellett minden alkalommal engedélyt kérnie telefonon, amikor el akarta hagyni a házat. 

Vissza a Harvardhoz

A Harvard Egyetem jelenlegi elnöke Lawrence Bacow. 2019-ben, az Epstein botrány kapcsán nyilatkozatot adott ki az egyetem nevében, melyben azt ígérte, hogy nyomozást indítanak az Epsteintől kapott adományokkal kapcsolatban. Elmondása szerint 1998 és 2007 között Epstein 6,5 millió dollárt adományozott a Harvard Egyetemnek. A dolog érdekessége, hogy a Harvard Egyetem egyik professzora, Alan Dershowitz éveken át volt Epstein és felesége ügyvédje. Sőt, az egyik áldozat őt is megvádolta szexuális bántalmazással. Az ügyvéd tagad, és még érdekesebbé teszi ügyét, hogy a BBC vele tervezett interjúja a BBC állításai szerint elfogultság miatt nem felelt meg a szerkesztői követelményeknek. Az ügy pikantériája, hogy Dershowitz azóta is a Harvard Egyetem emeritus professzora. 

Epstein tehát jó barátságot ápolt nem csak a demokrata Bill Clintonnal, hanem a republikánus Donald Trumppal is. Kapcsolatai a legfelsőbb körökig vezettek, milliárdosok és politikusok köreiben élte mindennapjait. Ha már a Harvardnál tartunk, említsük meg azt is, hogy Bill Gates-nek nem csak annyi köze van az egyetemhez, hogy ott tanult, hanem az is, hogy alapítványával, a Bill & Melinda Gates Alapítvánnyal közvetve és közvetlenül támogatja az Egyetem munkásságát. Különös tekintettel az egészségügyre, ahogy azt egy 2019-ben az egyetem által elnyert közel egy millió dolláros pályázat is mutatja, melynek kutatási területe a vakcinák hatásmechanizmusának jobb megértése emberi chipek segítségével. És ha már itt tartunk, Gates nem csak most tartja fontosnak az egyetem finanszírozását, hanem már évtizedekkel ezelőtt is annak tartotta, így már 1996-ban 15 millió dollárt adományozott neki. 

Gates és Epstein kapcsolata régre datálódik, 2011-ben több alkalommal is találkoztak Epstein manhattani lakásán, és közös terveket szőttek egészen addig, amíg fény nem került Epstein üzelmeire. 

Összegezve tehát láthatjuk, hogy Bill Gates jelentős támogatója a Harvard Egyetemnek, és tekintettel arra, hogy az Epstein szálak is az egyetemig vezettek, felmerül a kérdés, hogy vajon mekkora beleszólásuk lehet az adományozóknak egy szervezet működésébe. Nézzük meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) esetét, melyben Bill Gates állítólag egy tagállamnyi rész beleszólást kért a WHO-tól az anyagi támogatásáért cserébe. Úgy látszik, a világ milliárdosai befolyással bírnak nem csak az ENSZ szerveire, de a világ legjobb egyetemeire is, amely alapjaiban rengeti meg az ezekbe vetett bizalmat és kérdőjelezi meg ezen prominens intézmények függetlenségét és reputációját. 

Magyarország Kormánya azt az üzenetet tette közzé a Facebook oldalán, hogy Európában Magyarország védekezett a legjobban. Nézzük hát a WHO protokollt, a számokat és az európai uniós egészségpolitikai jelentéseket, hogy lássuk, valóban így van-e. 

A WHO Nemzetközi Egészségügyi Rendszabálya (IHR)

A Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokat (IHR) a WHO 2005-ben hozta létre azzal a céllal, hogy a tagállamai közös indikátorok mentén és nemzetközi, kötelező érvényű eszközökön keresztül készülhessenek fel különböző közegészségügyi veszélyhelyzetek megelőzésére, illetve azok kezelésére. Az IHR 2007-től hatályos és kötelezi a tagállamokat arra, hogy jelentsék a WHO-nak a különböző járványokat, vagy egyéb közegészségügyi eseményeket. 

A rendszer (IHR) indikátorokon keresztül, saját bevallás alapján méri a tagállamok kompetenciát, melyeket egy online rendszerben tesz közzé. Az indikátorok az egészségügyi rendszer több területet ölelik fel úgy, mint:

C1. Jogszabályok és finanszírozás; 
C2. IHR koordináció és nemzeti szabályozások (IHR);
C3. Zoonózis események és állatról-ember felület;
C4. Élelmiszerbiztonság;
C5. Laboratórium;
C6. Egészségügyi rendszer felügyelet;
C7. Emberi erőforrások;
C8. Nemzeti vészhelyzeti egészségügyi keretrendszer;
C9. Egészségügyi ellátás;
C10. Kockázat-kommunikáció;
C11. Vészhelyzeti belépési pontok;
C12. Veszélyes anyagok eseménye;
C13. Radiológiai vészhelyzetek. 

A különböző területeken szerzett pontok alapján Magyarország összkapacitási átlagértéke 66% szemben a WHO regionális 75 százalékával. Az alábbi ábrán a különböző kategóriák láthatóak, a zöld vonal jelzi a regionális átlagot, a kék oszlopok pedig a magyar eredményeket.

Magyarország a regionális átlagon felül teljesített több területen is úgy, mint élelmiszerbiztonság (C4), egészségügyi rendszer felügyelet (C6), egészségügyi ellátás (C9), kockázat-kommunikáció (C10), veszélyes anyagok eseménye (C12), és radiológiai vészhelyzetek, míg átlagon alul teljesített a zoonózis események események (C3), emberi erőforrások (C7), nemzeti vészhelyzeti egészségügyi keretrendszer (C8) és vészhelyzeti belépési pontoknál (C11). 

Mit jelent ez a gyakorlatban? 

Egy esetleges világjárvány kitörése esetén a megfelelő vészhelyzeti közegészségügyi kapacitás legfontosabb elemei a rendszer felügyelete, az egészségügyi ellátás és az emberi erőforrások biztosítása, a vészhelyzeti egészségügyi keretrendszer megléte, illetve a vészhelyzeti belépési pontok felállítása. Magyarország ezeken az indikátorokon 80%, 87%, 20%, 60%, illetve 0%-os eredményt ért el. Ez azt jelenti, hogy bár az ország a regionális átlagon felüli eredménnyel teljesített az egészségügyi rendszer felügyeletében és az egészségügyi ellátás biztosításában, átlagon alul teljesített számos, egy esetleg pandémia esetén vitathatatlanul fontos elemben.

Csak viszonyításképp Egyiptom például az indikátorok legtöbbikén 100%-os teljesítményt, illetve 83 százalékos összteljesítményt ért el szemben a 64 százalékos globális átlaggal, az influenza pandémiás tervét pedig 2018-ban hozta létre. A környező országok közül pedig Szlovákia, 73%, Szlovénia 86%, Lengyelország 66%, Szerbia 69%, Ukrajna 66%, Románia 67%, Ausztria 67%, Horvátország pedig 78 százalékos eredményt ért el az IHR szerinti egészségügyi felkészültség értékelésében. 

A vészhelyzeti belépési pontokon lévő hatékony közegészségügyi válasz területén Magyarország 0%-ot teljesített, míg a Szabályozások (IHR) finanszírozásának és implementálásának területén 20-20%-ot ért el. A WHO meghatározása szerint a belépési pontok (PoE) utazók, csomagok és egyéb javak be-, illetve kilépésére vonatkoznak, és az IHR értelmében a tagállamok kötelesek hatékony közegészségügyi lépések betartására annak érdekében, hogy:

- megvédjék a lakosság egészségét;
- biztosítsák kikötők, repülőterek és szárazföldi átkelők elérhetőségét, illetve;
- a határon belül tartsák az egészségügyi kockázati tényezőt, és limitálják a nem szükséges forgalmat. 

Három különböző belépési pont létezik, Magyarország 16 szárazföldi, 1 kikötői, és 1 nemzetközi repülőtéri belépési ponttal rendelkezik, és a WHO európai régiójában összesen 583 ilyen belépési pont található. 

Egy 2017-es, szintén WHO által közzétett beszámoló alapján Magyarország az Univerzális Egészségügyi Ellátottság (UHC) indexében, mely az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak (SDG) eredményeit méri az alapvető egészségügyi ellátás biztosításában, a fertőző, illetve nem fertőző betegségek kezelésében, illetve az egészségügyi szolgáltatások kapacitásában 74 pontot ért el, mely közel azonos a környező országok kapacitásával. 

A WHO egy másik adatbázisa alapján Magyarország a 2016-2020 közötti időszakra kidolgozott egy Nemzeti Egészségpolitikai Stratégiát és Tervet, illetve egy Nemzeti Fejlesztési Tervet, ugyanakkor nem áll rendelkezésre sem WHO Együttműködési Stratégia, sem Immunizációs Terv. Létezik viszont egy 2009-es Nemzeti Influenza Pandémiás Terv, melyet az 1999. évi LXXIV. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 179/1999 (XII. 10.) Korm. rendelet alapján az akkori egészségügyi miniszter a vonatkozó jogszabályoknak és az uniós és nemzetközi szabályozásnak megfelelően hozott létre. Továbbá létezik egy 2019-es Állategészségügyi intézkedési és az antimikrobiális rezisztencia (AMR) visszaszorítására készült terv. 

WHO szimulációs gyakorlatok 

A tagállamai részére a WHO szimulációs gyakorlatokat (SimEx) tart, melyek arra kívánják felkészíteni az országokat, hogy azok megfelelően tudjanak cselekedni egy esetleges egészségügyi vészhelyzetben, és hogy értékeljék és növeljék a tagállamok kapacitását egy esetleges pandémia esetén. Magyarország szimulációs gyakorlaton részt vett 2015-ben Bukarestben, illetve 2018-ban Hollandiában. 

Hogyan reagált a magyar egészségügyi rendszer a COVID-19 járványra? 

A Magyar Kormány 2020 március 11-én vészhelyzeti állapotot hirdetett, melynek következtében kórházparancsnokokat neveztek ki 108 intézménybe. Az ő feladataik közé tartozott a védelmi eszközök kezelése, ugyanakkor nem kaptak engedélyt véleményük publikálására, javaslattételre, vagy orvosi döntések jóváhagyására. A kórházigazgatók viszont az ő utasításaik szerint jártak el a fertőzés megállításában, illetve a biztonsági előírások betartásában. Majd 2020 novemberében megalakult az Országos Korházi Főigazgatóság Pintér Sándor belügyminiszter vezetésével, melynek fő feladata az egészségügyi rendszer működésének felügyelete volt. A jelenlegi adatok szerint (2021 május) Magyarországon 798,955 fő igazolt COVID-19 fertőzött, több, mint 29,000 elhunyt, és több, mint 4,7 millió első oltását már megkapott személy van. Ugyanakkor eddig a teljes lakosság 28,5% kapta meg mindkét oltását. 

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) decemberi jelentése szerint Magyarországnak van COVID-19 Oltási Stratégiája, melyben prioritást élveznek a 60 év felettiek, az alapbetegséggel küzdő felnőttek, az egészségügyi, illetve szociális dolgozók. 

A jelentés arra is kitér, hogy Magyarország nem tervez oltási modellezési gyakorlatot, és ebben nem hagyatkozik se epidemiológiai adatokra, se a különböző vakcinák elfogadására, sem pedig a WHO és EU-s útmutatásokra, ugyanakkor a Stratégiát tervezi rendszeresen felülvizsgálni különböző kritériák alapján, úgy mint, vakcina felvétel mennyisége (és célcsoport), a vakcinák tárolása, illetve utánpótlásuknak kapacitása, valamint a COVID-19 vakcinákkal kapcsolatos új információ figyelembevétele. 

A jelentés szerint Magyarország mobilizált és kiképzett egyéb orvosi szakembereket is az oltások beadására, a saját PPE készletét és infrastruktúráját használta, és Bulgáriával karöltve nem kívánta használni a közös beszerzésen szerzett eszközöket az oltások végrehajtásához. Továbbá egy új, ad hoc jellegű elektronikai rendszer kidolgozását tervezte a vakcinák biztonságosságának, hatékonyságának és elfogadottságának felügyeletére, bár a jelentésben nem adott arról pontos információt, hogy jelenleg ki dolgozik ezen a rendszeren. Ez különösen érdekes annak tekintetében, hogy Észtország ugyanebben a jelentésben közölte, hogy egy nemzeti elektronikus immunizációs útlevél bevezetését tervezik. 

A jelentés szerint Magyarország egy elektronikus rendszer felépítését tervezi a COVID-19 vakcinák felügyeletére, illetve (Észtország mellett) a kommunikáció központi koordinációját egészségügyi és kommunikációs szakemberek bevonásával fogja kivitelezni. 

Az ECDC COVID-19 adatai szerint Magyarországon jelenleg 792,386 igazolt eset és 28,693 elhunyt van, ami 3,6%-os halálozási rátát jelent, illetve a 14 napon belül jelentett esetek száma 214,26/100,000 fő, és a 14 napon belül jelentett halálozási szám 193,66/1,000,000 fő. Ezzel szemben Olaszország halálozási rátája 2,9; Csehországé 1,8; Romániáé 2,7; Ausztriáé 1,6; Horvátországé 2,1; Lengyelországé pedig 2,4. 

Az Európai Unió átlaga 2,2, míg a WHO közlése szerint a globális átlag 2%. 

Az alábbi képen pedig a régió országainak halálozási rátájá látható. Magyarországot csak Bulgária (4,1) és Bosznia Herzegovina (4,4) előzi meg. 

Hogy igaz-e az állítás, miszerint Európában Magyarország védekezett a legjobban, a fenti tények ismeretében döntse el mindenki saját maga. 

Ha nem akarsz lemaradni a friss cikkekről, kövesd az oldalt a Facebookon is. 

Feltehetően a legjobb szándék mellett - a szöveg tele van általánosításokkal, téves adatokkal és információval, és olvasása közben azt az érzést kelti az olvasóban, hogy a cigányok egy külön faj, amit értelmezni és tanulmányozni kell. 

2011-ben, volt orvostanhallgatóként lehetőségem volt részt venni a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Magatartástudományi Intézete által tartott Kapcsolat roma páciensekkel című előadáson. 

Az előadáshoz természetesen tankönyv is dukált Orvosi kommunikáció címmel, melyben külön fejezetet szenteltek a témának. 

A könyv szerkesztője, szerzője, és egyben a téma előadója megkért pár cigány orvostanhallgatót, hogy véleményezzék a Kapcsolat roma (cigány) páciensekkel című fejezet, mely alapvetően nagyon fontos lépés volt ahhoz, hogy az esetleges téves információkat korrigálják, illetve kiegészítsék. 

A fejezet olvasása közben azonban érezhető, hogy - feltehetően a legjobb szándék mellett - a szöveg tele van általánosításokkal, téves adatokkal, illetve információval, és olvasása közben azt az érzést kelti az olvasóban, hogy a cigányok egy külön faj, amit értelmezni és tanulmányozni kell. 

Az írás nem objektív, hiteles forrásokon és tényeken alapul, illetve a szerző szubjektív elképzelésén túl mást nem nagyon jelenít meg, ami érthető, ha ő maga is úgy tekint a cigányokra, mint egy külön, tanulmányozandó fajra. Sőt, ezt maga le is írta, miszerint "(...) noha szakemberek vagyunk számos területeken, ezen a téren személyes tapasztalatainkra, magánéleti ismereteinkre, intuícióinkra, saját kulturális hit- és hiedelemrendszereinkre támaszkodunk, ennek minden előnyével és hátrányával." 

Bár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) valóban engedélyezte a Sinopharm vakcinát vészhelyzeti használatra, az Európai Unió területén nem a WHO, hanem az Európai Gógyszerügynökség (EMA) az erre illetékes szerv. 

Az elmúlt napokban az Egészségügyi Világszervezet (WHO)  engedélyezte  a Sinopharm kínai vakcina használatát. A WHO ugyan valóban engedélyezte a Sinopharm vakcina használatát, egy pár fontos részletet azonban elkerülte a kormányközeli politikusok, illetve média figyelmét. 

Mit tartalmaz a Sinopharm vakcina?

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) hivatalos tájékoztatása szerint a vakcinát egy SARS-CoV-2 törzzsel (19nCov-CDC-Tan-HB02) állítják elő, majd tisztítás után folyékony vakcinát formuláznak belőle.  A Sinopharm vakcina behozatalát, valamint annak emberen történő alkalmazását az OGYÉI képviseletében, az Országos Kórházi Főigazgatóság 2021 márciusában hat hónapra engedélyezte.

A készítmény biztonságosságát két egymástól külön álló klinikai vizsgálat során értékelik, amelyekben a készítmény védelmező hatását vizsgálják, illetve utánkövetik a súlyos (12 hónapig) és nem súlyos (28 napig) mellékhatásokat. Ezidáig két súlyos mellékhatást vizsgáltak. 

Az OGYÉI tájékoztatása szerint a korábban a SARS-CoV-2 fertőzésben szenvedő betegeknél (tehát a COVID-19-on már átesett egyéneknél) a vakcina által biztosított védettséggel kapcsolatos bizonyíték egyelőre nem áll rendelkezésre.

A 60 és idősebb személyek tekintetében pedig egyelőre korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre a vakcina hatékonyságát illetően. A Kínán belül zajló klinikai vizsgálatok I., illetve II. fázisainak eredménye szerint az inaktivált vakcina biztonságos minden korcsoportban és adagolási csoportban, míg a III. fázis eredményei alapján a vakcina 79,34%-os hatékonyságot bizonyított. A Kínán kívül végzett III. fázisú vizsgálatban azonban a 60 évnél idősebbekre vonatkozóan súlyos COVID-19 fertőzéssel szembeni védőhatás még nem megbecsülhető. 

Ezzel egyidőben a Kínai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CCDC) beismerte, hogy a kínai CoronaVac, illetve Sinopharm vakcinák nem szerepeltek jól a klinikai kutatásokban, ugyanis a hatékonyságuk mindössze 50%-79% százalék között mozgott, és így egyéb vakcinák, illetve technikai megoldások után kutakodnak. Továbbá a vakcina gyártók nem publikáltak nyilvános adatokat a klinikai kutatások harmadik fázisából, amely komoly aggályokat vethet fel az átláthatóság terén. 

Mit jelent a WHO engedély? 

A 2013-as ebola járvány idején a WHO kifejlesztett egy sürgősségi engedélyeztetési procedúrát a vakcinák engedélyeztetésének felgyorsításához. Ez azt jelenti, hogy az évekig tartó klinikai kutatások helyett és vészhelyzetben bizonyos vakcinák sürgősségi engedélyt kaphatnak. 

Bár a WHO valóban engedélyezte a Sinopharm vakcinát vészhelyzeti használatra, az Európai Unió területén nem a WHO, hanem az Európai Gógyszerügynökség (EMA) az erre illetékes szerv. Minden vakcina több éves, komoly tesztelési folyamaton megy át, mielőtt az forgalomba kerülhet. Ennek az engedélyeztetési folyamatnak megkerülhetetlen szereplője az EMA.

Az EMA a jelenlegi világjárvány okán elkezdett egy rolling review (folyamatos értékelés) folyamatot, ami azt jelenti, hogy folyamatosan rögzítik, elemzik és vizsgálják a készülő vakcinákra vonatkozó adatokat. Ebben a review-ban a Sinopharm vakcina egyelőre nem szerepel.  

Jelenleg tehát az Európai Bizottság javaslata szerint az Európai Unió ugyan készül megnyitni a határait, de csak azon utasok számára, akik már mindkét oltáson túl vannak az EMA által jóváhagyott oltásokkal. Ez azt is jelenti, hogy a Sinopharm vakcinával oltott magyarok továbbra sem utazhatnak karantén és egyéb járványügyi kötelezettség betartása nélkül az Európai Unió területén belül. 

Mindeközben Szíjjártó Péter külügyminiszter több országgal is bilaterális tárgyalásokat folytat a vakcinaútlevél kölcsönös elfogadásáról, melynek következményeként akár a Sinopharm vakcinával oltott magyarok is karanténkötelezettség nélkül utazhatnak már többek között Szerbiába, Montenegróba, Bahreinbe, Szlovéniába, illetve Horvátországba. 

Az egészségügyi ellátás vakcinaútlevélhez kötött feltételéről, illetve a külföldön szerzett vakcinaútlevéllel Magyarország területére történő belépéssel a következő részben foglalkozunk. 

Ha nem akarsz lemaradni a friss cikkekről, kövesd az oldalt a Facebookon is. 

Generációk óta tudjuk, hogy az immunrendszerünk eltérései miatt nem mindenki reagál egyformán jól az oltásokra. Például nem nagyon sikerült megvédeni az újszülötteket a fertőzésektől, mert az immunrendszerük még mindig éretlen. Azt is tudjuk, hogy az idősebb felnőttek és az idősek gyakran rosszabbul reagálnak az oltásokra, mert öregszik az immunrendszerük.

Wayne Koff, PhD, a Humán Vakcinák Projekt alapító elnöke és vezérigazgatója. A humán vakcinák projektbe való belépés előtt, 1999 és 2016 között, Koff tudományos vezető és kutatás-fejlesztési alelnök volt a New York-i Nemzetközi AIDS Vakcinák Kezdeményezésén (IAVI), és ő vezette az IAVI kutatását és fejlesztését (K + F) . Az IAVI-nál elért eredményei közé tartozik több HIV-oltóanyag kifejlesztése klinikai vizsgálatok révén; korszerű laboratóriumok létesítése az USA-ban, Európában, Indiában és Afrikában; az első HIV-vakcinakísérletek elvégzése Indiában, Kenyában és Ruandában; a Neutralizáló Antitest Konzorcium létrehozása, amely új, széles és erőteljes neutralizáló antitesteket azonosított a HIV ellen, amelyek új célok felfedezéséhez vezettek a vakcina tervezéséhez; és olyan klinikai kutatási hálózat létrehozása Afrikában, amely alapvető vizsgálatokat végzett a HIV patogeneziséről, előfordulásáról és akut fertőzéséről. 2020-ban Koff urat a Harvard Chan Közegészségügyi Iskola epidemiológia adjunktusává nevezték ki. 

A Humán Vakcinák Projekt az emberi immunrendszer megértése érdekében ötvözi a biológiát a mesterséges intelligenciával (AI). Hogyan garantálható a biztonság a mesterséges intelligencia humán egészséggel kapcsolatos használatában?

A COVID-19 megmutatta az idősödés, valamint az alacsony és közepes jövedelmű országok (LMIC) népességének kiszolgáltatottságát a betegségekkel szemben, a betegségek elleni küzdelem globális egyenlőtlenségeit és azt, hogy a világ mennyire felkészületlen a járványok megelőzésében. A tudósok évtizedek óta figyelmeztetnek minket ezekre a kérdésekre. Minden oltásnál továbbra is fennáll az igazi kihívás, hogy megvédjük azokat, akik a leginkább veszélyeztetettek a betegségekkel szemben: újszülöttek, öregedő felnőttek és az alacsony és közepes jövedelmű országokban élő emberek.

A vakcinák többsége nem elég hatékony ezen veszélyeztetett csoportok számára, illetve az oltások felvételének története mind az öregedő, mind pedig az alacsony és közepes jövedelmű ország populációnak számára történelmileg alacsony. Ez a probléma nem csak a COVID-19 esetében jellemző. A fertőző betegségektől az olyan krónikus állapotokig, mint a rák, a szívbetegségek és az Alzheimer, az elkövetkező évtizedekben megdöbbentően növekszik majd a betegségek terhe a világon, mivel a globális népesség medián kora is drámaian növekszik.

A világ legsebezhetőbb társadalmának megvédésére a 21. század betegségei ellen mi, az Emberi Vakcinák Projekt keretében új stratégiákat dolgozunk ki az oltások fejlesztésére és bevezetésére. Ez a stratégia azon alapelven alapszik, hogy a veszélyeztetett népességcsoportok hatékony immunitásának megfejtése központi szerepet játszik e a populációk általános egészségének a javításában, hogy az emberi immunrendszer dekódolása ma már megvalósítható az orvosbiológiai, mérnöki és informatikai tudomány (AI és gépi tanulás) konvergenciája révén, és hogy a globális koordináció megkönnyíti ezen célok elérését. A jelenlegi járvány rávilágított arra, hogy mennyire sürgős ez a feladat.

Mind a tudományos szakirodalomban, mind pedig a tudományos tanulmányokban generált adatok mennyisége meghaladja az emberi képességet arra, hogy az ilyen adatokat teljes megértse és elemezze. Az AI segíthet elemezni, következtetéseket levonni és új kutatási hipotéziseket generálni az egyre nagyobb tömegű adatállományokból, és felgyorsíthatja a tudományos vizsgálatok lefolytatását, a következtetések levonását, beleértve a halálos betegségek elleni biztonságos és hatékony vakcinák kifejlesztésének új módjait is.

A mesterséges intelligenciára (AI-re) úgy is tekinthetünk, mint egy olyan eszközre, amely megérti és elemzi a matematika és a statisztika terén elért eredmények által generált összetett adatokat. Annak ellenére, hogy az emberi immunitás AI-modelljeinek nagy lehetősége van a termékfejlesztés átalakítására, gyorsabbá, olcsóbbá tételére és, a közeljövőben továbbra is jól bevált, etikus és biztonságos folyamatokra kell támaszkodnunk ahhoz, hogy jóváhagyhassunk új gyógyszereket és oltásokat.

Mi volt a Humán Vakcinák Projekt legnagyobb kihívása és legsikeresebb diagnosztikai felfedezése? 

Ha jobban megértjük, hogyan küzd az emberi immunrendszer a betegségekkel, akkor forradalmasíthatjuk az új oltások és terápiák fejlesztését. A saját immunitásunk megértésével lehetőségünk nyílik arra, hogy jobban megvédjük magunkat a következő lehetséges pandémiától, miközben előrelépést tudunk tenni olyan kezelhetetlen betegségek kezelése ellen is, mint a rák, a HIV és az Alzheimer. A munka nehéz és összetett, de az elért eredmények óriásiak lehetnek.

A COVID Vakcina-Kezdeményezésük eddigi eredményei ígéretesek a járvány elleni küzdelemben? Miért összpontosít a projekt a kiszolgáltatott lakosságra?

A számos sikeres COVID-19 vakcina kifejlesztése nem csupán figyelemre méltó tudományos eredmény: esélyt ad arra is, hogy megértsük, egyes vakcinák miért ilyen sikeresek, ,míg mások nem. Ez a jövőben segíti a még jobb oltások kialakítását az új járványok és a régi betegségek leküzdéséhez, valamint megvédi azokat, akik a legkiszolgáltatottabbak a betegségekkel szemben.

Generációk óta tudjuk, hogy az immunrendszerünk eltérései miatt nem mindenki reagál egyformán jól az oltásokra. Például nem nagyon sikerült megvédeni az újszülötteket a fertőzésektől, mert az immunrendszerük még mindig éretlen. Azt is tudjuk, hogy az idősebb felnőttek és az idősek gyakran rosszabbul reagálnak az oltásokra, mert öregszik az immunrendszerük. Ha megfejthetnénk, hogyan lehet jobban megvédeni ezeket a kiszolgáltatott embereket, milliók életeit menthetnénk meg. A témáról átfogó publikációt tettünk közzé a Science Translational Medicine-ban.

Hogyan segít a mesterséges intelligencia elkerülni elkerülni a jövőbeni légúti vírusok okozta járványokat? 

Az AI segíthet a jobb, biztonságosabb és gyorsabb oltások megtervezésében. Megtehetjük ezt úgy, hogy több ezer szimulációt vagy tervet futtatunk számítógépen hónapok alatt, meghatározzuk a legnagyobb esélyeket a sikerre, és elkezdjük a tesztelést a szabványos termékfejlesztési folyamat alatt, mely a COVID-19 járványban például nagyon jól működött. Ez elősegítheti az oltóanyag-fejlesztés folyamatának felgyorsítását, és nagyobb esélyt ad a sikerre. Mint az a COVID-19 esetében kiderült, halálesetek százezreit akadályozhattuk volna meg, ha néhány hónappal korábban lett volna kész vakcinánk. Ha még tovább gondolkodunk, azt látjuk, hogy az elmúlt 20 évben három nagy globális koronavírus-kitörésünk volt (SARS-1, MERS és SARS-2 / COVID), és attól tartunk, hogy a jövőben még több lehet. Szükségünk van tehát az oltásokra, még mielőtt a következő járvány kitörne. Hisszük, hogy az AI hatékony eszköz lehet az univerzális vakcinák megtervezésében, amelyek minden koronavírus-pandémiát kezelnek, a múltban és a jövőben egyaránt. Ez az AI valódi ereje: felgyorsíthatja a tudományt, és végül életeket menthet meg.

Mit tehetünk a politikai és közegészségügyi szereplők közötti szakadék felszámolásáért, és hogy a vakcinákba vetett bizalmat átláthatósággál, oktatással és elkötelezettséggel tudjuk biztosítani? 

Az oltásokkal kapcsolatban narratívákkal foglalkoztunk. Egyrészt az immunizálást a 20. század tíz legnagyobb közegészségügyi eredményének tekintik, másrészről az oltóanyag-hezitencia a COVID-19 világjárványt megelőzően is a világ egészségi állapotát fenyegető tíz veszély közé tartozott 2019-ben. A COVID-19 előtti korszakban már nagy földrajzi eltérés mutatkozott az oltóanyag-bizalom szempontjából.

Ez mivel magyarázható?

Ennek a jelenségnek a megértéséhez előbb meg kell értenünk, hogy az vakcina-hezitencia nem új keletű; az oltások bevezetése óta létezik, és azzal magyarázható, hogy az oltások olyan termékek, amelyeket egészséges embereknek adnak be. Az oltási tétovázás egy sokrétű jelenség, amely az embereknek az oltások kockázat-haszon elemzésével kapcsolatos félelmeiből és kétségeiből fakad, különösen a hatékonyságuk és biztonságosságuk szempontjából. Ezt főleg az új oltásokkal látjuk. Az ismeretek hiánya, a személyes kockázatok téves észlelése és a betegség fenyegetésének túlzásba vetett hite mind befolyásolhatják az emberek betegségérzetét. 

Továbbá az oltóanyag-bizalom tükrözi az egyének egymáshoz való kapcsolatainak halmazát egy közösségi döntés részeként. Ha az oltóanyag hezitanciára gondolunk, fontos különbséget tenni a félretájékoztatás és a bizalmatlanság között. Még egy évtizeddel azután, hogy visszavontak egy hibás publikációt, amely tévesen kapcsolta össze az autizmust a kanyaró, mumpsz, rubeola oltással, továbbra is fennáll az a tévhit, hogy a vakcinák autizmust okoznak.

Az internet és a közösségi média megváltoztatta az emberek ilyen típusú információfogyasztásának módját, és létrehozta az oltásellenes közösséget, amelyek ma is léteznek, főként a gazdag országokban. Néhány más országban az emberek vallási, politikai és történelmi tényezők miatt nem bíznak az oltásokban. Sokféle elem járul hozzá ezekhez a hiedelmekhez és felfogásokhoz.

Van-e különbség a COVID-19 vakcinák elfogadása terén?

Az adott oltás körüli szkepticizmus túlmutat a tipikus oltási hezitencián. A COVID-19 segítségével egy új betegséggel és sok bizonytalansággal van dolgunk, nem beszélve arról, hogy az innováció és az oltóanyag felfedezése soha nem látott sebességgel történik. Ez sok a nyilvánosság számára, különösen a létező téves információkat figyelembe véve. Kutatásunk során kiderült, hogy a COVID-19 vakcina elfogadottsága világszerte jelentősen eltér. A betegség körüli kétségek, az új vakcina biztonságosságának és hatékonyságának szkepticizmusa, a rendszer bizalmatlansága, valamint a COVID-19 előtti, korábban kialakított oltási hiedelmek kölcsönhatásba léptek egymással, és együtt járulnak hozzá ahhoz a vonakodáshoz, amelyet ma észlelhetünk. Ezek a jellemzők a vizsgálatunk összes országára, valamint az Egyesült Államok főbb alcsoportjaira vonatkoznak.

Általánosságban elmondható, hogy a COVID-19 vakcina elfogadottsága magasabb a közepes jövedelmű országokban, összehasonlítva a gazdag országokkal. Az Egyesült Államokban és Európában a közelmúltig a nyilvánosság sokkal kevésbé ismerte a fertőző betegségek borzalmait. A betegség magas terhe önmagában nem biztos, hogy elegendő motivációt jelentene a nyilvánosság számára, hogy oltást keressen magának, különösen, ha politikai okok miatt megtagadták a COVID-19-et.

Az oltások elfogadása attól is függ, hogy a kormány hogyan kezelte a járványt, attól, továbbá attól is, hogy az adott kormány széles körű bizalommal bír-e. Az oltások elfogadásának nagyon sok köze van a közegészségügyi szemlélethez, amint azt a maszkok viselésével és más megfelelőségi kérdésekkel is láthattuk. Nem meglepő tehát, hogy azok az emberek, akik nem tartják be a közegészségügyi intézkedéseket, kevésbé hajlandók elfogadni az oltásokat.

A marginalizált csoportok, például az alacsony jövedelműek, az alacsony iskolai végzettségűek, a nem biztosítottak és a kisebbségi csoportok általában jobban ki vannak téve a COVID-19 vakcina hezitánciának. Az Egyesült Államokban a nők, a fiatalok, a republikánusok, az afroamerikaiak és a latin-amerikaiak általában vonakodóbbak, mint a lakosság többi része. A közösségi média és a közösségi hálózatok kulcsfontosságú szerepet játszottak a felfogás alakításában.

A COVID-19-ről szóló rengeteg információ miatt az emberek egyre jobban ismerik az oltási terminológiát: a nyájimmunitást, a részleges hatékonyságot, a mellékhatásokat, a vizsgálatok leállítását stb. Másrészt nincs koherens és átfogó alapismeret a laikusok közönség számára. Az alapismereteknek ezen hiánya, valamint a járvány által okozott félelem és szorongás elősegítette a téves információk terjedését

Hogyan kezelik a COVID-19 vakcina hezitenciát?

Először is a politikai döntéshozóknak világos és egységes kommunikációt kell folytatniuk, a betegség tagadásának és kétségeinek, valamint a nyilvánosság félelmeinek és tévhiteinek csökkentésére. A nyilvánosság kockázatfelfogását és az új oltás iránti bizalmát tehát perspektívába lehet helyezni, megkönnyítve annak meglátását, hogy valójában mi is a tét. Az oltóanyag-oktatási kampányoknak a pandémiára egészére és annak a közösségekre gyakorolt ​​hatására kell összpontosítaniuk, ahelyett, hogy tartalmukat az oltások biztonságára és hatékonyságára korlátoznák.

Másodszor elengedhetetlen a bizalom (újra) megteremtése a tudományban, az intézményekben, és a kormányzati üzenetekben. Egy másik kulcsfontosságú elem a bátorság annak kijelentéséhez, hogy egyes intézkedések nem voltak megfelelőek vagy elégtelenek.

Harmadszor, az oltások elfogadásának földrajzi eltérése miatt olyan oltási programokat kell kidolgoznunk, amelyek minden országra és régióra jellemzőek. A hatékony közösségi szerepvállalás elengedhetetlen. A korábbi új vakcina bevezetéséből, többek között a humán papillomavírus (HPV) vakcina bevezetéséből és az Ebola vakcinakísérletből levont tanulságok mind hangsúlyozták a közösségi munka fontosságát, amely figyelembe vette az egyes országok, régiók és alcsoportok érzékenységét is. 

Negyedszer, meg kell érteni az egyes közösségek kontextusát, felfogását és a vakcinázás körüli társdinamikát.  Fontos invesztálni az ezen a területeken végzett kutatásokba, és hatékonyabb kutatásokon alapuló kommunikációs stratégiákat kell kidolgozni. Az online közösségekkel és stratégiákkal kapcsolatos kutatás során különösen fontos a közösségi média platformokkal és az influencerekkel való együttműködés.

Ötödször, a terhes nők és anyák jelentős része további biztonsági aggályokat fogalmazott meg az elégtelen terhesség és a gyermekekre vonatkozó klinikai bizonyítékok miatt. Amint egyre több ilyen adat válik majd elérhetővé e két csoport vonatkozásában, a terhes nők és az anyák több lehetőséget kapnak arra, hogy bizalmat vessenek a vakcinákba. 

Ha nem akarsz lemaradni a friss cikkekről, kövesd az oldalt a Facebookon is. 

A cikk fordítás. Az eredeti cikk angol nyelven elérhető itt. 

Kép forrása

A belga kormány által tavaly nyáron a gyógyszerészeknek adott 15 millió szövetmaszk mérgező lehet - derül ki a Sciensano, a Belga Közegészségügyi Intézet bizalmas jelentéséből.

Az arcmaszkokat a luxemburgi székhelyű Avrox cég gyártmánya, és a maszkok olyan nanorészecskéket tartalmazhatnak (ezüst és titán-dioxid), amelyek belélegezve károsíthatják a légzőszerveket. 

Két toxikológus arra figyelmeztet, hogy az ezeket a maszkokat viselő embereknél fennáll a tüdőgyulladás kialakulásának veszélye, különösen meglévő légúti problémák fennállásakor. 

„Előbb vagy utóbb ezek a nanorészecskék bekerülnek a szervezetbe, főle akkor, ha a maszkot rendszeresen mossák és újra viselik. A részecskék könnyen a tüdőbe és a vérbe kerülhetnek ”- mondta Alfred Bernard toxikológus.

A maszk szövetének fehérítéséhez ezüst és titán-dioxid nanorészecskéket használnak, ami nem összetévesztendő a tiszta ezüst nanorészecskékkel, amelyek antibakteriális hatásúak.

A Sciensano Intézet egy sajtóközleménnyel válaszolt a jelentés kiszivárogtatására, melyben azt közölte, hogy korai még következtetéseket levonni az esetből. 

"Ezek az eredmények a kutatás első szakaszának elsődleges eredményei, ezért óvatosan kell őket értelmezni" - áll a sajtóközleményben. "A jelenlegi adatok alapján nem állapítható meg, hogy ezek a nanorészecskék valóban kiválnának a maszkokból, és hogy veszélyt jelentenének a maszkot viselőkre."

Ugyanakkor ez nem ez az első eset, hogy a luxemburgi vállalat górcső alá kerül. Tavaly júniusban, a belga kormány ingyen terjesztette a maszkokat a gyógyszerészeknek és kétségek merültek fel a maszkok biztonságosságával kapcsolatban. Az Avrox cég ugyanakkor ragaszkodott ahhoz, hogy a maszkjaik megfelelnek az összes nemzetközi standardnak.

A maszkok megvásárlásásának körülményeit - amely 40 millió eurós megállapodást jelentett- szintén vizsgálják  potenciális csalások miatt, mivel az üzletet lebonyolító érintettek közül kettő személyesen is nagyon jól ismeri egymást.

Az Avrox cég vezetője két francia: egy volt futballügynök és egy ex-vendéglős. A HLN jelentése szerint a fő részvényes egy máltai lakcímmel rendelkező jordániai milliomos, a Kajmán-szigetek holdingtársasága és egy filmipari projekteket finanszírozó cég az Egyesült Államokban.

A cikk fordítás. Az eredeti cikk (angolul) és fotó megtalálható itt. 

A jelenlegi COVID-19 vakcinák hatékonysága alacsonyabb lehet a SARS-CoV-2 új változataival szemben. Az Egyesült Királyságban megjelent új törzs nagyobb átvihetőséggel rendelkezik, mint a vírus korábbi törzsei. Tudósokat kérdeztünk meg, vajon az új mutációk veszélyeztetik-e a jelenlegi közegészségügyi intézkedéseket és a COVID-19 vakcinák hatékonyságát.

Milyen SARS-CoV-2 mutációk vannak?

A vírusok az evolúciós folyamataiknak köszönhetően és a túlélésük érdekében folyamatosan változnak, mutálódnak. A legtöbb esetben ezek a mutációk nincsenek jelentős hatással az általános populációra; egyes mutációk viszont a szaporodásukkall szelektív előnyökre tehetnek szert, ilyen például a megnövekedett fertőzőképesség. A COVID-19-et okozó vírus több változata kering globálisan, a vírus néhány új változata (B.1.1.7, B.1.351 és P1) a kedvező mutációk révén jobban fertőzővé vált.

Az első figyelemre méltó új törzset - a B.1.1.7-et- először az Egyesült Királyságban fedezték fel 2020 végén; ennek a változatnak az elterjedése aggályokat vetett fel, mivel 30-70% -kal magasabb a fertőzőképessége. Bár ez a változat könnyebben és gyorsabban terjed, mint más változatok, nincs bizonyíték arra, hogy súlyosabb betegséget is okozna.

Az Egyesült Királyságban megjelent változat mellett Dél-Afrikában egy másik jelentős SARS-CoV-2 törzs - B.1.351 - jelent meg, melyet 2021 januárjától 23 EU / EGT országban azonosítottak. Ennek a változatnak van néhány közös jellemzője az Egyesült Királyságban észlelt variánssal.

A vírus harmadik változata - a P.1 - Brazíliában jelent meg, és további mutációkat tartalmaz, amelyek befolyásolhatják az immunválasz által keletkezett antitestek azon képességét, hogy felismerjék a vírust. 

A folyamatban lévő vizsgálatok azt vizsgálják, hogy az ezen új törzsek által okozott betegség különbözik-e más változatok által okozott betegségtől, és hogy ez befolyásolja-e a meglévő vakcinák hatékonyságát. Mivel ezen változatok elterjedtsége az EU / EGT országokban magas , az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) magasnak / nagyon magasnak értékelte az e változatokkal kapcsolatos kockázatot.

A gyermekekre gyakorolt ​​hatások

Szakértők és a meglévő adatok szerint az új brit SARS-CoV-2 törzs sokkal könnyebben terjed, mint a vírus korábbi törzsei. Ennek eredményeként felmerült a gyanú, miszerint nagyobb a hajlandóság a gyermekek megfertőzésére.

„Bár a kezdeti bizonyítékok magasabb prevalenciát mutattak Angliában a gyermekek körében, ez valószínűleg a változat korai elterjedésének volt az eredménye, amikor az iskolák nyitva, de a régió zárva volt, és az Egyesült Királyságban korlátozások voltak érvényben. A terjedés most egységesnek tűnik, ami azt sugallja, hogy a gyermekek nem rendelkeznek különösebb érzékenységgel a variáns iránt, de a variáns 30-70% -kal fertőzőbb az összes korcsoportban. " - Dr. Deepti Gurdasani, a londoni Mary Mary Egyetem klinikai epidemiológusa és statisztikai genetikusa 

Falus András emeritus professzor, a Semmelweis Egyetem immunológusa egyetért és hozzáteszi, hogy az új változatok gyorsabb terjedése következtében a közelmúltban ugyan valóban megnőtt a fertőzött fiatalok aránya, de úgy véli, hogy a gyermekek kevésbé érzékenyek a fertőzésekre és a COVID-19 betegségre, és hogy a gyermekek abszolút értelemben még mindig sokkal ellenállóbbak a fertőzésekkel szemben, mint az idősebb korosztály.

A visszatérő mutációk hatása a meglévő COVID-19 vakcinákra

Különböző típusú Covid-19 vakcinákat fejlesztettek ki illetve fejlesztenek jelenleg is. A vírus új mutációi aggályokat vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy a meglévő vakcinák hatékonyak lesznek-e az új törzsek ellen.

Falus professzor úgy véli, hogy a meglévő vakcinák továbbra is hatékonyak lesznek az új mutációk ellen:

„A vektoros vakcinák  az S-fehérje genetikai kódjának izomsejtekbe juttatására való hatékonysága viszonylag magas, illetve az mRNS-alapú vakcináknak nincs szükségük egyetlen vektorra sem azonos hatás eléréséhez. Annak a valószínűsége, hogy minden epitóp egyszerre mutálódik nagyon kicsi, ezért feltételezem, hogy az mRNS vakcinák hatékonyak lesznek a variánsokkal szemben." - Falus András professzor, a Semmelweis Egyetem immunológusa

Dr. Gurdasani szerint „A Johnson & Johnson és a Novavax vakcinakísérletek legújabb adatai szintén csökkent hatékonyságot mutatnak Dél-Afrikában, valószínűleg az ott keringő variáns eredményeként, amely szintén hordozza az E484K mutációt. Ezt a változatot az Egyesült Királyságban is azonosították már, még azokban az esetekben is, amelyek nem kapcsolódtak közvetlenül az utazáshoz.”

"Nyilvánvaló, hogy a vírus alkalmazkodóképességének növekedése, - amely a magas számú fertőzések miatt lehetséges- olyan kockázat, amelynek hosszú távú következményei lehetnek a járvány kontrollálására. Ennek megakadályozásának az egyetlen módja az eliminációs stratégiák követése, az továbbfertőződés teljes megakadályozása, ahogyan ezt több ország tette. "

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) kockázatértékelése szerint a tagállamoknak figyelemmel kell kísérniük a vakcina hatékonyságát az új variánsokkal szemben és optimalizálniuk kell a korlátozott számú vakcinaadag-használatukat. 

Az ECDC azt is javasolja, hogy az állampolgárok kerüljék a nem alapvető utazásokat, és hogy a hatóságok folytassák az utazók tesztelését és karanténba helyezését. A Bizottság azonnali intézkedéseket javasol Európa felkészítésére a koronavírus-variánsokkal járó fokozott veszély miatt. A COVID-19 változatok elleni új európai biovédelmi felkészülési terv - az úgynevezett „HERA inkubátor” - az EU-ban és globálisan kutatókkal, biotechnológiai vállalatokkal, gyártókkal és állami hatóságokkal fog együttműködni az új változatok felderítésében, és az EMA által történő vakcina jóváhagyási folyamat felgyorsításában. 

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) útmutatásokat is közzétett az oltóanyaggyártók számára a COVID-19 vakcinák SARS-CoV-2 variánsokhoz történő alkalmazásáról.

A Zero-COVID stratégia

Nemzetközi tudósok csapata szorgalmazza a „COVID-19 fertőződés folyamatos és hosszútávú csökkentését” és követel olyan szigorú intézkedéseket, melyek szinte nullára csökkentik a fertőzés-átvitel lehetőségét. Ez a stratégia  az közismertebb néven a „No COVID” vagy „Zero COVID” stratégia.

2020 novemberében Dr. Gurdasani 79 kutatóból, közegészségügyi szakemberből és egészségügyi dolgozóból álló csoporttal együtt felhívást tett közzé a COVID-19 fenntartható közegészségügyi stratégiájára. Később Európa-szerte követeltek összehangolt szigorításokat a COVID-19 esetek összehangolt csökkentése érdekében Európában.

Dr. Deepti Gurdasani: „A vírus terjedésének visszaszorítására irányuló fél szigorítások nem működnek, és ismételt lezárásokhoz vezetnek majd, amelyek pusztító hatással vannak mind a közegészségre mind pedig a gazdaságra.

„A teljes stratégia kivitelezése 3-5 hónapig is tarthat az adott ország kezdeti esetszámától függően. A fertőzőbb mutáns változatok megnehezítik a vírus visszaszorítását, és valószínűleg szigorúbb intézkedésekre lesz ellenük szükség, beleértve az arcmaszk és a távolságtartási szabályozások felülvizsgálását is. Jobb tesztelési, nyomonkövetési, elkülönítési és támogatási rendszerekre lesz szükségünk. A zéró COVID stratégiát követő országok, mint például Új-Zéland, már megnyerték a csatát a koronavírussal szemben, és tették mindezt ezt úgy, hogy közben megmentették a gazdaságukat és végre visszatérhettek a normális életükhöz. ”- mondja Dr. Gurdasani.

A cikk fordítás. Az eredi cikk (angolul) itt találtható. 

Jelenleg számos Covid-19 vakcina áll fejlesztés alatt világszerte és a vakcinák közötti különbségek bonyolultnak tűnhetnek. Hogyan működnek az új mRNS vakcinák? Mi a helyzet a vektoros vakcinákkal? Elismert tudósokat kértem meg, hogy nyújtsanak betekintést a Covid-19 vakcinák különféle típusaiba.

A különböző oltások fejlesztése összetett és hosszadalmas folyamat, de a jelenlegi Covid-19 járvány miatt korábban sosem látott együttműködés tapasztalható. A Covid-19 vakcinakutatás finanszírozása a világ tudósainak együttműködésével és a hatóságok által az adatok időben történő értékelésével párosulva új korszakot nyitott meg az oltások fejlesztése terén.

Az Európai Unióban egy évvel a világjárvány kezdete után három oltóanyag kapott feltételes forgalomba hozatali engedélyt. A BioNTech és a Pfizer által kifejlesztett vakcinát 2020. december 21-én engedélyezték; a Moderna által 2021. január 6-án kidolgozott; és az AstraZeneca által 2021. január 29-én kifejlesztett, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) biztonságosságáról, minőségéről és hatékonyságáról szóló pozitív értékelését követően.

Az EMA időközben számos más Covid-19 oltóanyag felülvizsgálatát is megkezdte. Ezek 2020. december 1-jén kezdődtek a Janssen-Cilag International N.V által kifejlesztett vakcina esetében; 2021. február 3-án a Novavax esetében; és 2021. február 12-én a CureVac AG esetében. A folyamatos felülvizsgálati folyamatok addig folytatódnak, amíg elegendő bizonyíték nem áll majd rendelkezésre a forgalomba hozatali engedély iránti hivatalos kérelem benyújtásához.

A kutatók különböző típusú vakcinákat fejlesztettek ki a Covid-19-et okozó vírus, a SARS-CoV-2 ellen. A vakcinák abban különböznek egymástól, hogy az antigén (ek) - az aktív komponens (ek), amelyek specifikus immunválaszt váltanak ki a betegséget okozó organizmus ellen hogyan készülnek el. 

Vírusvektor vakcinák a SARS-CoV-2 ellen

Vektor lehet egy adenovírus, kivéve azt a vírust, amely ellen az oltást adják. A vírus szaporodási génjét eltávolítják, majd azt a vakcinában használják arra, hogy a genetikai anyagot a test meghatározott sejtjeibe szállítsa. A fertőzést okozó gén eltávolításra kerül, míg a SARS-CoV-2 tüskefehérje kóddal rendelkező gént inzertálják az adenovírusba. A beillesztett elem biztonságos a test számára, miközben specifikus immunválaszt vált ki.

Az EMA által jóváhagyott első és egyetlen vektoros oltóanyag az AstraZeneca ChadOx-1 Covid-19 vakcinája, amelyre az Egészségügyi Világszervezet ideiglenes ajánlást is kiadott. Az első vektoros vakcina a Covid-19 ellen az orosz fejlesztésű Sputnik V volt, amelyet az orosz egészségügyi minisztérium regisztrált 2020 nyarán. A IIII. Fázisú vizsgálati adatok időközi elemzése 91-96% -os hatékonysági arányt mutatott a Covid-19 ellen.

A COVID-19 elleni vírusvektor oltások: hogyan működnek

Mi a vírusvektor?

mRNS-alapú vakcinák

Az ezzel a technológiával készült vakcinában nincs adenovírus. Ehelyett egy genetikai üzenetet (mRNS) fecskendeznek a sejtbe, ami az emberi sejteket arra ösztönözi, hogy azok felületükön olyan tüskefehérje-darabokat hozzanak létre, amik hasonlóak a SARS-CoV-2 vírus felszínén jelenlévőkhöz. Ezek majd immunválaszt váltanak ki, és segítik a szervezetet abban, hogy  le tudja küzdeni a koronavírust, ha az bejut a szervezetbe.

Earn Brown Professzor Emeritus, Ottawai Egyetem: „Az mRNS és más expressziós vektoros oltások előnye, hogy a sejtekben lévő fehérje termelés mind a celluláris, mind az antitesttől függő immunitás aktiválódását eredményezi, míg a fehérje alapú vakcinák általában gyengébb T-sejteket indukálnak válaszoként. ” 

Johan Neyts professzor, a Leuven KU RegaVax kutatócsoportjának vezetője szerint az mRNS és a vektoros vakcinák által az emberi sejteknek küldött üzenet megegyezik és mindössze az eszköz különbözik, amellyel a kódot beviszik a sejtekbe. Például a készülő RegaVax Covid-19 vakcina az eredeti sárgaláz vakcina egyadagos Covid-19 vakcinán dolgozik, amely nemcsak az idegen patogéntől véd, amelyhez az antigént beillesztették, hanem rendkívül hatékony a sárgaláz ellen is.

Félelem az mRNS vakcinákkal kapcsolatban

Sokan aggódnak amiatt, hogy az mRNS-vakcinák átírhatják az emberi DNS-t. Earn Brown professzor szerint a tüskés mRNS-vakcinák nem változtatják meg és nem is tudják megváltoztatni az emberi sejtek genetikai összetételét, mert a molekuláik nem jutnak be a sejtmagba; instabillá válnak és órák alatt lebomlanak.

Emeritus professzor, Earn Brown: „A tüskés mRNS-vakcinák nem változtatják meg a sejtek genetikai összetételét, mert nem a sejtmagba szállítódnak - ahol a DNS található - hanem a citoplazmába.”

Hogyan védenek meg az mRNS oltások a COVID-19 ellen

Megvédenek-e minket a Covid-19 oltások a mutációktól és a jövőbeli koronavírusoktól?

Brown professzor szerint a közelmúltban megjelent SARS-CoV-2 változatok, például a B.1.1.7 UK variáns ösztönözte  a második generációs vakcinák kifejlesztését.

Johan Neyts professzor, KU Leuven: „A jóváhagyott vakcinák esetében… az Egyesült Királyság mutáns változatai elleni védelem összehasonlítható a Wuhan törzs elleni védelemmel. A Novavax és a J&J vakcinával végzett klinikai vizsgálatok olyan régiókban, ahol a dél-afrikai törzs keringett, némileg csökkent hatékonyságot mutatnak. "

Bár a jelenlegi oltások nem nyújtanak teljes védelmet a jövőbeni új koronavírusok ellen, Brown professzor szerint hasznosak lehetnek az immunreakció súlyosságának szabályozásában, ahogyan az a különböző populációkban látszik. Az új koronavírusok leküzdéséhez a jövőben saját vakcinákra lesz szükség.

Johan Neyts professzor: „Általánosságban nem várható el, hogy a jelenlegi oltások hatékonyak legyenek a jövőben esetlegesen megjelenő új koronavírusok ellen. Ha új vírusok jelennek meg, akár a koronavírus családba tartoznak, akár nem, minden alkalommal új oltásokat kell majd kifejleszteni. "

Mi a helyzet a vektor vakcinákkal kapcsolatos hatékonysági aggályokkal?

Tekintettel a Pfizer / BioNTech vakcina 90% -os hatékonyságára egyesek aggódnak a vektoros oltások alacsonyabb hatékonysága miatt. Például az AstraZeneca vakcinát 62% -os általános hatékonysággal hagyták jóvá.

Neyts professzor hangsúlyozza, hogy az AstraZeneca által közölt új adatok azt mutatják, hogy az első és a második adag közötti hosszabb intervallum a hatékonyság jelentős növekedését eredményezi (akár 80% körüli mértékben). A Sputnik V vektor alapú vakcina hatékonysága meghaladja a 90% -ot, míg a Johnson & Johnson vakcina általános hatékonysága alacsonyabb (66%), de megfigyelték, hogy kellő védelmet nyújt a súlyos betegségekkel szemben.

„Az egész helyzetről az a véleményem, hogy vektor alapú oltásokkal is kiváló védelmet lehet elérni. Az adagok finomhangolása és az adagolási ütemterv pontosítása kifejezetten pozitív hatással lehet a hatékonyságra ”- mondja. "Az is fontos, hogy a közvélemény megértse, hogy az a legfigyelemreméltóbb, hogy mindössze egy év alatt fejlesztettek ki hatékony és nagyon hatékony vakcinákat."

„Arra is törekednünk kell, hogy tájékoztassuk a nagyközönséget arról, hogy természetesen az adagolás és az oltási ütemtervek minden lehetőségét nem lehetett feltárni egy év alatt (amint ez egy normális, hosszabb fejlesztési folyamat során lehetséges lett volna) és így arra lehet számítani, hogy az elkövetkező hónapokban új tanulmányok alapján optimálisabb adagolási és adagolási ütemtervet lehet javasolni."

A cikk fordítás. Az eredeti cikk angol nyelven megtalálható itt.  

Várhatóan további országok is beutazási tilalmat fognak elrendelni, illetve a beutazási korlátozások az ünnepekre való tekintet nélkül érvényben maradnak mindaddig, amíg biztosak nem lehetünk abban, hogy a rendelkezésünkre álló vakcinák ugyanolyan hatékonyan fognak fellépni a SARS-CoV-2 VUI 202012/01 ellen, mint a SARS-CoV-2 vírus ellen. 

Az elmúlt időszakban az Egyesült Királyság (UK) jelentős növekedést észlelt a Covid-19 fertőzések számában. Az ezt kutató vizsgálatok a SARS-CoV-2 vírus egy új mutációját fedezték fel: SARS-CoV-2 VUI 202012/01 (Varient Under Investigation). Míg a vírusok mutálódása az életben maradásukhoz szükséges és természetes dolog, az első vizsgálati eredmények alapján úgy tűnik, hogy az új mutáns vírus reprodukciós száma (R) 0.4-szer nagyobb, mint a SARS-CoV-2 vírusé volt, és 70%-kal nagyobb a megfertőző képessége (ECDC). 

Magyarul míg a SARS-CoV-2 vírus esetében 1 ember 2-3 embert tud(ott) megfertőzni (R szám), addig az új mutáns esetén 1 ember 4-et képes megfertőzni, illetve 70%  a vírus transzmisszónak, vagyis a megfertőződöttségnek az esélye. 

Az új mutációval fertőzött egyének száma jelentős Kent, illetve Dél-Kelet Anglia régiójában, beleértve Londont és Kelet-Angliát, és Wales-ben 2020. december 14-ig 20 megfertőződést regisztráltak, míg Belgiumban 4 esetet jegyeztek fel. Ezt követően, 2020.december 19-én az Egyesült Királyság tagállamai szigorúbb intézkedéseket rendeltek el, és 2020. december 20-án Hollandia és Belgium beutazási korlátozást vezetett be az Egyesült Királyság tagállamai számára, majd ezt követően az Európai Unió számos országa, többek között Magyarország is így tett. Hollandia elsődlegesen meghatározott korlátozási határidje  2021. január 1 (ECDC). 

A mutáció lényege

Az új mutáció, a SARS-CoV-2 VUI 202012/01 többszörösen mutálódott tüskefehérjével (spike protein) bír. A tüskefehérje a koronavírusnak azon része, ami a vírus felszínén helyezkedik el, és azokat a jellegzetes koronákat okozza, amiről a koronavírus is a nevét kapta. A készülő vakcinák egy része pontosan erre a tüskefehérjére építve alakít ki immunreakciót és választ az emberi szervezetben (ECDC). 

Súlyosabb betegséget okoz-e a mutáns vírus?

A jelenleg rendelkezésre információ szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy az új mutáció súlyosabb megbetegedést okoz-e, mint a SARS-CoV-2, de az eddigi mutációk egyike sem okozott súlyosabb megbetegedést, mint a SARS-CoV-2 (ECDC).  

Újrafertőződés esélye

Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő információ arra vonatkozóan, hogy nagy lenne az újrafertőződés veszélye a már fertőzésen átesettek számára (ECDC). 

Jó lesz-e erre a most készülő vakcina?

Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő információ arra vonatkozóan, hogy van-e és ha igen, akkor milyen hatása a mutálódott vírusnak a jelenleg készülő vakcinákra. Mivel a mutáció pontosan azon a vírusfelületen történt, amit a vakcinák is céloznak (lásd, korábbi poszt), így további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy a szakemberek erről érdemben tudjanak nyilatkozni. Az ez irányú vizsgálatok folyamatban vannak, az eredmények pedig az elkövetkezendő hetekben várhatóak (ECDC). 

Meddig nem lehet Londonból kiutazni? 

Mivel az elsődleges cél most az, hogy a mutáns vírus karaktereit, súlyosságát, illetve a vakcinák hatékonyságára gyakorolt hatásainak paramétereit megismerjük, és a vírus addig a lehető legkevesebb embert fertőzzön meg; a lezárás egészen addig életben fog maradni, amíg ezekre a kérdésekre kielégítő epidemiológiai és immunológiai válaszokat nem kapunk. Várhatóan további országok is beutazási tilalmat fognak elrendelni, illetve a beutazási korlátozások az ünnepekre való tekintet nélkül érvényben maradnak mindaddig, amíg biztosak nem lehetünk abban, hogy a rendelkezésünkre álló vakcinák ugyanolyan hatékonyan fognak fellépni a SARS-CoV-2 VUI 202012/01 ellen, mint a SARS-CoV-2 vírus ellen. 

Ha most nem történt volna lezárás, illetve beutazási korlátozás, akkor pár hét múlva akár egy második világjárvány kezdetén találhatnánk magunkat, ugyanis egyelőre nem tudhatjuk, hogy az új mutáció mennyire agresszív és hogy megfelelően fel tudunk-e lépni ellene. 

Hogyan garantálja az EU, hogy a gyorsított eljárásban jóváhagyott vakcinák biztonságosak és hatékonyak legyenek? Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (ECDC) vezető képviselőit kérdeztük. 

Európai standardok a vakcina gyártásban

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Unió oltási információs portálja szerint az oltás általánosságban véve biztonságos, és csak ideiglenes mellékhatásokkal jár. Mielőtt emberi felhasználásra jóváhagynak és engedélyeznek egy vakcinát, azt szigorúan tesztelik, illetve a hatóságok által felügyelt értékelési eljárásnak, más néven a klinikai vizsgálatok három szakaszának vetik őket alá. Az oltásokat laboratóriumokban és állatokon tesztelik, ezeket humán klinikai vizsgálatok követik, és a jóváhagyott vakcinákat rendszeresen felülvizsgálják.

Ezek a procedúrák a kezdeti koncepciótól az engedélyezésig akár 10 évig is eltarthatnak, azonban a 2013-as ebola-járvány után a WHO bevezetett egy gyors értékelési eljárást, amely felgyorsítja egy új vakcina bevezetésének folyamatát. Ez azt jelenti, hogy a vakcinák sürgősségi jóváhagyást igényelhetnek a klinikai vizsgálatok évig tartó várakozása helyett.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) fontos szerepet játszik ebben az eljárásban, mivel együttműködik a potenciális COVID-19 oltások fejlesztőivel, és valós adatokat használ a betegek kezelésében használt gyógyszerek biztonságosságának és hatékonyságának nyomonkövetésére. 

„Jelenleg több Covid-19 vakcina klinikai vizsgálat is zajlik, amelyek különböző technológiákat használnak. Mindegyik érdekes tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek sokszínű lehetőségportfóliót kínálnak. A Moderna és a BioNTech / Pfizer mRNS vakcinái minden bizonnyal a legfejlettebbek közé tartoznak, hatékonyságukra és biztonságosságukra vonatkozó klinikai adatok már rendelkezésre állnak. Az EMA megkezdte ennek a két mRNS-vakcinának a folyamatos felülvizsgálatát, és legalább egyiküket már ez év végén engedélyeztetheti. " - Marco Cavaleri, az EMA COVID munkacsoportjának elnöke. 

Az Európai Unió vakcina-jóváhagyási eljárása hat fő lépésből áll: a vakcinák először laboratóriumi vizsgálatokon, majd állatokon végzett nem klinikai vizsgálatokon esnek át mielőtt az emberen végzett klinikai vizsgálatok megkezdődhetnének. Ezt követően kerül sor a vakcina értékelésre és a gyártási folyamatokra. Az oltás engedélyezése után pedig a vakcinán utóvizsgálatokat végeznek annak biztonságosságáról és hatásosságáról. Miután a vakcina megkapta az EU-ra kiterjedő forgalomba hozatali engedélyét, az árakkal kapcsolatos döntések már nemzeti és regionális szinten történnek: az EMA-nak nincs beleszólása ezekbe a döntésekbe.

Miután egy oltást engedélyeztek az EU-ban történő felhasználásra, az EMA a tagállamokkal együtt azt folyamatosan figyelemmel kíséri és ha az új információk arra utalnak, hogy a vakcina már nem olyan biztonságos és hatékony, mint azt korábban gondolták, akkor fellépnek. 

Az engedélyezés utáni, iparágtól független tanulmányokat jelenleg az Európai Bizottság finanszírozza, és az ECDC és az EMA tervezi. 

„Hamarosan több új vakcina is elérhetővé válik, de lehet, hogy a hatékonyságukat illetően nem minden korosztályban és célcsoportban lesznek egyaránt hatékonyak. Olyan tanulmányokra is szükségünk van, amelyek az összes EU / EGT-országban rendelkezésre álló rutinszerű biztonsági ellenőrzésen túlmutatnak. ” - Dr. Kari Johansen, ECDC

Az orosz vakcina 

Oroszország elsőként hagyta jóvá a COVID-19 oltóanyag fejlesztését 2020 nyarán, amiért széleskörű kritikával és szkepticizmussal szembesült. Kanadai tudósok a The Lancet nevű tudományos folyóiratban megjelent tanulmánya szerint a III. fázisú vizsgálatokból származó adatok hiánya aggodalmakat vetett fel a Sputnik-V vakcina biztonságával kapcsolatban (2020. december 14-én megérkeztek ezek az adatok - a szerk.).

 „A fejlesztés gyorsasága nem ad okot aggodalomra mindaddig, amíg az összes előírt teszten sikeresen átmentek. ” - Marco Cavaleri, EMA 

 „Most várjuk az orosz vakcina III. fázisú klinikai vizsgálatának eredményeit, de nincs okunk azt hinni, hogy rosszabbak lesznek, mint bármely más fejlesztés alatt álló és azonos típusú technológiát alkalmazó oltóanyag. " - Dr. Kari Johansen, ECDC 

Vakcina-bizalmatlanság 

Az Ipsos által a közelmúltban végzett, a COVID-19 oltási szándékról készített felmérés szerint Franciaországban (54%), Spanyolországban (64%), Olaszországban (65%) és Németországban (69%) a felnőttek többsége beoltatná magát, ha a Covid-19 vakcina rendelkezésre állna. Másrészt viszont a spanyol válaszadók 48% -a attól tart, hogy a felgyorsított klinikai vizsgálatok veszélyeztethetik a vakcina minőségét.

„A Bizottságnak, az ECDC-nek és a tagállamok illetékes hatóságainak együtt kell működniük az oltásokkal kapcsolatos kommunikáció proaktív megközelítésének biztosításában. Az EMA elkötelezett amellett, hogy pontos és átlátható tudományos információkat szolgáltasson minden jóváhagyott vakcina előnyeiről és kockázatairól." - Marco Cavaleri

Az európai intézmények együtt dolgoznak a COVID-19 oltások körüli téves információk terjedése ellen, de a politikusoknak is szerepük van abban, hogy az emberek magabiztosak legyenek az vakcina-bizalmatlanság legyőzésében. 

A cikk fordítás. Az eredeti, angol nyelvű cikkem és a szakértőkkel készített interjúk elérhetőek az Európai Parlament Kutatási Központjának oldalán.