Noha az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az új koronavírus elsősorban, cseppfertőzéssel és fertőzőtt felületeken keresztül terjed, egyes tudósok szerint a levegőn keresztüli fertőződés lehetőségét is fontolóra kell venni.

Nemzetközi kutatások vizsgálják, hogy a világjárvány kibontakozását miként lehetne a legjobban kezelni. Egy koronavírus specialista és egy mikrobiológus professzor mondja el a véleményét, illetve beszél néhány létfontosságú kutatásról.

A koronavírusok állati eredetű, fertőző vírusos betegségeket okozó kórokozók, jellemzően egyszálú RNS genommal, amelyek emberekben súlyos vagy akut légzőszervi szindrómát okozhatnak. Egy tanulmány szerint a SARS-koronavírus csak mérsékelten hasonlít más ismert koronavírusokhoz, és a vírus eddigi elemzése azt mutatja, hogy ez nem hasonlít szorosan a koronavírusok korábban ismert három csoportjának egyikéhez sem.

A koronavírus-járványok legutóbbi példái között szerepel a SARS-CoV 2003-ból és a MERS-CoV 2012-ből. A súlyos akut légzőszervi szindróma coronavírus (SARS-CoV) 2002-ben, Kínában ütötte fel a fejét, majd először 2003-ban azonosították, ahol a fertőződés leginkább az egészségügyi dolgozók körében történt a fertőzés elleni megfelelő óvintézkedések hiánya miatt. Majd, a megfelelő fertőzés-ellenőrzési gyakorlatok bevezetése után a járvány 2003 júliusában véget ért. A SARS-CoV-1 fertőzés általában az alsó légutakhoz kapcsolódó súlyos tüneteket okoz, de a vírusizolációs minták egyéb lehetséges átviteli útvonalakat is feltételeznek. A MERS-CoV-nak, amelyet először 2012-ben jegyeztek fel nagyon jó túlélő képessége van a testen kívül is, és egy tanulmány szerint a levegőbe kerülését követő egy órán keresztül fertőzőképes marad.

Kutatások, amelyek a SARS-CoV-2 lehetséges légúti átvitelére utalnak

Bár az Egészségügyi Világszervezet szerint a SARS-CoV-2 csak fertőzött felületeken, vagy egy méteren belüli cseppecskéken keresztül terjedhet, egyes esetek arra utalnak, hogy a légúti átvitel is lehetséges kicsi és zárt környezetben. A SARS-CoV-2 légúti- és felületi stabilitásáról szóló, a New England Journal of Medicine kiadványában közzétett, a SARS-CoV-2-hez viszonyított új tanulmány feltárja, hogy a SARS-CoV-2 három órán keresztül képes felfüggesztve megmaradni. Továbbá, hogy a fertőzőképességének a csökkenése a levegőben hasonló, mint a SARS-CoV-1é.  A levegőrészecskék stabilitása szempontjából a SARS-CoV-2 tulajdonságai nagyon hasonlóak a SARS-CoV-1 tulajdonságaihoz, azonban a A SARS-CoV-2 humán receptorokhoz való affinitása tízszer nagyobb, mint a SARS-CoV-1-é. 

Egy másik, Kínában végzett tanulmány becslése szerint az összes fertőzés 86% -a nem lett dokumentálva, ami megmagyarázná a vírus gyors terjedését, és arra is felhívja a figyelmet, hogy milyen nehéz azt kordában tartani. Dr. Wathelet virológus és koronavírus-specialista szerint Kínában több mint 3000 fő orvosi személyzet fertőződött meg a megfelelő N95 vagy FFP2 maszkok hiánya miatt, hangsúlyozva, hogy bár az általuk alkalmazott sebészeti maszkok a cseppfertőzések ellen ugyan védelmet nyújtanak, de nem nyújtanak megfelelő védelmet a mikrocseppek ellen.

Egy másik kínai kutatás, ami a bevásárlóközpontokban történő vírus átvitelének lehetséges módjait vizsgálta azt találta, hogy a vírus közvetett terjedése megtörtént, valószínűleg fertőzött tárgyakon, vagy levegővételen, vagy tünetmentesen fertőző személyeken keresztül. Ez a kutatás azt a lehetőséget is figyelembe veszi,  hogy a SARS-CoV-2 terjedhet a levegőben is, és a levegőbe kerülése után legfeljebb egy órán keresztül még fertőző maradhat.

A vírus fejlődő mutációjának kihívása

Egy másik fontos szempont az, hogy a SARS koronavírusoknak valószínűleg nagyobb a képességük arra, hogy elkerüljék a gazdaszervezet immunválaszát egy ezt a képességet vizsgáló tanulmány szerint. Marc Wathelet virológus és koronavírus-specialista szerint a vírus fejlődését leghatékonyabban a hidroxiklorokin képes kezelni, mivel az a gazdasejtet célozza meg, nem pedig magát a vírust, megnehezítve ezzel a vírus számára a menekülést, illetve felhívja a figyelmet a SARS-CoV-1 és a SARS-CoV-2 legfontosabb különbségére is, amely szerint az SARS-CoV-1-vel szemben a SARS-CoV2 levegőn keresztül is terjed.

Donald Milton Professzor: Donald Milton, a Marylandi Egyetemi Orvostudományi Egyetem környezetvédelmi professzora: „Tekintettel arra, hogy több jelentés szerint is a SARS-CoV-2 jelen van a lélegeztetőgépek csöveiben, - utalva a levegőben történő fertőzés lehetőségére - , az orvosi elővigyázatossági elvet követve ezt a lehetőséget is valósnak kell tekintenünk, és minden lehetséges lépést meg kell tennünk a kockázat csökkentésére. ”

Ezeket az információkat figyelembe véve felmerül a kérdés, hogy a WHO miért nem frissítette ezeknek megfelelően az ajánlásait. „A szükséges vizsgálatokat nehéz elvégezni, és jelentős tervezést igényelnek, én magam is több javaslatot nyújtottam be a kérdés megválaszolására irányuló kutatás finanszírozására” - mondja Milton professzor, a Marylandi Egyetemi Orvostudományi Egyetem sejtbiológiai és molekuláris genetikai munkatársa. „Tekintettel arra, hogy több jelentés szerint is a SARS-CoV-2 jelen van a lélegeztetőgépek csöveiben, - utalva a levegőben történő fertőzés lehetőségére - , az orvosi elővigyázatossági elvet követve ezt a lehetőséget is valósnak kell tekintenünk, és minden lehetséges lépést meg kell tennünk a kockázat csökkentésére. Egy másik tényező, ami hozzájárulhat a WHO jelenlegi álláspontjához a SARS-CoV-2 fertőzőképessége szempontjából, az, hogy az egészségügyi dolgozók számára, a levegőben terjedő fertőzések ellen védelmet nyújtó védőeszközök száma nagyon korlátozott. Ez különösen igaz az alacsony és közepes jövedelmű országokban, de sok gazdag ország sem készült fel megfelelően, és most extrém hiányokkal küzd. Úgy gondolom, nagy a félelem annak a következményétől, hogy azt mondják a munkavállalóknak, nem tudnak megfelelő egyéni védőeszközöket biztosítani ”- tette hozzá.

Dr Marc Wathelet, molekuláris biológus, koronavírus-specialista: „Ne felejtsük el, mi történt Torontóban 2003-ban, amikor a SARS-CoV már nem keringett a közösségben, és a kórházban már nem volt több jelentett eset, így a szigorú védekezési intézkedéseket felfüggesztették, majd egy hónappal később az egyik kórházban újra kitört a járvány, feltehetően egy olyan felületi fertőzés miatt, amelyet nem tisztítottak meg kellően, és amin a vírus egy hónapig életképes maradt.”

A SARS-CoV-2 járvány lehetséges visszatérése

A közegészségügyi sürgősségi felkészülés és a pandémiákra való reagálás kulcsfontosságú, és az Egészségügyi Világszervezet szerint ez egy folyamatos tervezési, gyakorlási és felülvizsgálati folyamat, amelyet a nemzeti cselekvési tervekben alkalmaznak.

Egy 2006-os tanulmány  azt próbálta felbecsülni, hogy mekkora lenne az influenza világjárvány lehetséges halálozási aránya, ha a spanyol 1918–2020-as influenzajárvány adatait veszi alapul. Az elemzés arra jutott, hogy ha egy ilyen világjárvány bekövetkezne, a becslések szerint 62 millió haláleset történne, melyből 96%  a fejlődő világban következne be, és melyben a globális halálozás 114% -kal növekedne. Érdekes látni, hogy a R szám (a járvány fertőzőképességének mértéke) a spanyol influenza esetén 1,8 volt, 2,5% -os halálozási arány mellett, míg a jelenlegi SARS-CoV pandémia R száma 2 és halálozási aránya 4,5%. Így felmerül a kérdés, hogy vajon felkészültek vagyunk-e egy olyan pandémiára, amelynek halálozási aránya meghaladja a történelem egyik leghalálosabb világjárványáét, és amely újra megjelenhet, ha a szigorítási intézkedéseken lazítanak. A szigorítási intézkedések lazítása után hatalmas tesztelési kapacitásra lesz szükség ahhoz, hogy megakadályozzák a vírus újbéli fellobbanását. "Elég valószínűnek tartom, hogy ez a vírus az egész világon járványos betegség marad szezonális keringésében" - mondja Dr. Wathelet.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a 2009-es influenzajárvány komoly teszt alá vetette a globális és nemzeti készenlétet, és feltárta a felkészültségi szint kritikus hiányosságait, ideértve a kockázatértékelést, a megfigyelést, az egészségügyi ellátórendszerek és a pandémiás vakcina bevezetésének és elfogadásának kritikus hiányosságait is.

Milton professzor és Dr. Wathelet ugyanakkor egyetértenek abban, hogy a globális fertőző betegségek elleni küzdelem jelenlegi tervezését és megközelítését újra kell értékelni, mivel ezek lassúak és hatástalanok, és hozzáteszik, hogy a sürgősségi felszerelések készleteit is bővíteni kell.

A cikk fordítás. Az eredeti (angol nyelvű) cikkem megtalálható itt.