A bolygó tudósai egyesültek, hogy mielőbb kifejlesszék a Covid-19 elleni védőoltást és azt a lehető leghamarabb elérhetővé tegyék a piacon.

A Covid-19 világjárvány arra készteti a politikai döntéshozókat és a nagy gyógyszergyárakat, hogy felgyorsítsák az új koronavírus elleni oltás előállítási folyamatait.  Vajon a készülő vakcina csak a Covid-19 ellen lesz hatékony, vagy a többi SARS koronavírusra is és alkalmas lesz-e minden korosztály számára? Melyek a vakcinagyártási folyamat legnagyobb kihívásai, és miért tart ilyen sokáig előállítani a vakcinát?

Interjú a COVID-19-ről Rino Rappuoli professzorral, a GlaxoSmithKline (GSK) oltások kutatási vezetőjével és Sarah Gilbert vakcinológiai professzorral, az Oxfordi Egyetem Jenner Intézet Vakcinafejlesztési Intézetetnék vezetőjével.

Véleménye szerint az oltás-előállítási folyamat melyik része a legnagyobb kihívás, és miért?

Sarah Gilbert Professzor: A legnagyobb kihívás a megfelelő időben történő finanszírozás megszerzése és hogy még időben teszteljük az oltás hatékonyságát az előtt, hogy a lakosság nagy része megfertőződne. Ez azt jelenti, hogy júliusig készen kell állnunk arra, hogy emberek ezreit lehessen beoltani a vakcinával. Ahhoz, hogy oda eljussunk az oltást előbb el kell készíteni, tesztelni kell az I. klinikai preklinikai vizsgálatok szempontjából, meg kell kapnia az etikai és szabályozási jóváhagyást az I. fázisra, majd át kell jutnia a biztonsági teszteléseken előbb fiatal felnőttekben, majd pedig idősebb felnőttekben. Ha ezen túl vagyunk, meg tudjuk majd határozni a vakcina hatékonyságát. Ha viszont elmulasztjuk ezt a időbeli lehetőséget, később már a vakcina hatékonysági vizsgálatainak sokkal nagyobb méretűnek kell lenniük, mivel addigra több ember szerez immunitást, és a vírus terjedése lelassul a lakosság  körében. 

Rino Rappuoli Professzor: A vírus szekvenciája és az új technológiák lehetővé teszik a vakcina egy héten belüli laboratóriumi vizsgálatát. A kihívás azonban az, hogy a laboratóriumban illetve a klinikai vizsgálatok során bizonyítást nyerjen az, hogy a vakcina biztonságos és hatékony. A legnagyobb kihívás pedig az idő és a beruházás szempontjából az oltás előállítási folyamatának ipari felhasználása, és egy olyan gyártóüzem felépítése és validálása, amely lehetővé teszi az oltóanyag nagymértékű gyártását.

Lehetséges olyan vakcina gyártása, amely minden SARS-koronavírus ellen egyaránt hatékony? 

Rino Rappuoli : Elméletben igen, de ehhez időre és befektetésre van szükség. 

A készülő vakcina minden korosztály számára elérhető és használható lesz? 

Sarah Gilbert : Ez a cél. Idősebb, kevésbé hatékony immunrendszerrel rendelkező felnőtteknél azonban a vakcina nem működik olyan jól, mint a fiatalabb felnőtteknél.

Miért ilyen hosszú a Covid-19 oltóanyag-fejlesztési folyamata, és miért nem áll még rendelkezésre vakcina, ha a SARS koronavírus már 2003-ban létezett ?

Rino Rappuoli : A COVID egy új vírus, és bár 79% -ban homológ a SARS-szel, immunológiai szempontból meglehetősen különböznek egymástól, és a SARS elleni oltás nem hatásos a COVID ellen.

Sarah Gilbert : A vakcina várhatóan a SARS-CoV-2-re specifikus, de előfordulhat, hogy a SARS-CoV ellen is mutathat némi reakciót. A vakcina hatékonyságának maximalizása érdekében úgy tűnik, hogy két különálló oltásra lenne szükség a két vírus ellen. Ugyanakkor a SARS-CoV elleni oltások elsődleges fejlesztése nem haladt túl messzire és a járvány visszaszorításakor leállt. Az elsődleges tesztelések során kiderült, hogy a vakcina adjuváns, inaktivált SARS-CoV oltásként való felhasználása valójában súlyosbította a betegséget, tehát nem volt megfelelő a módszer. Azóta számos oltóanyag-platform technológia (DNS, RNS, vírusvektorok) került felhasználásra, és ezen felvetéseket most tesztelik a SARS-CoV-2 oltásokkal kapcsolatban annak biztosítására, hogy ugyanez ne történhessen meg újra. 

Mennyi ideig lesz hatékony az oltás, és be lehet-e vele oltani a már fertőzött betegeket?

Sarah Gilbert : Az oltástól függ. Az Oxfordban előállított vírusos ChAdOx1 vakcina esetében az oltás várhatóan erős és védő immunválaszokat indít egyetlen adaggal, és az oltástól számított 2 héten belül megjelenik az immunitás. Más vakcinák (DNS, RNS) valószínűleg két oltást igényelnek egy négyhetes intervallumban. Nem valószínűsíthető, hogy a már fertőzött betegek is részesüljenek a védőoltásból, de a monoklonális antitestek infúzióját, amelyet passzív immunizációnak is neveznek, terápiaként lehet használni.

Az eredeti cikk az Európai Parlament oldalán megjelent eredeti cikkem fordítása. Az eredeti cikk elérhető itt (angolul).