Népegészségügyi Blog

2020.sze.20.
Írta: BMV_MPH komment

Koronavírus - kinek higgyünk?

A jelenlegi pandémia okán nyilatkozott már rákkutatótól kezdve epidemiológuson át gyógyszerészig és gyermekorvosig mindenki, így ember legyen a talpán, aki hétköznapi emberként el tudja dönteni, kinek a szavaiban bízhat meg. Az első és legfontosabb teendőnk tehát az, hogy megnézzük, szakmai végzettség és hozzáértés szerint kinek érdemes hinnünk. 

meeting-istock.jpg

Az elmúlt időszakban számtalan vírustagadó, illetve vírusellenes kezdeményezés látott napvilágot. A vírustagadásnak több formája is felütötte a fejét, egyrészt vannak olyanok, akik a járványhelyzet kezelésével nem értenek egyet, másrészt pedig vannak azok, akik a vírus természetes eredetét vonják kétségbe, de erről majd egy későbbi posztban. 

A köztudatban valamiért az a téves elképzelés él, hogy az orvosok mindenhez értenek, pedig ez nyilván nincsen így. Az orvosok valóban elképesztő tudással bírnak, és mindent tudnak az emberi szervezet működéséről. Ebből fakadóan természetes, hogy egy járvány okán a vírus emberi szervezetre gyakorolt hatásáról nyilatkozni ők a legilletékesebbek. De a vírus szerkezetéről, a járvány terjedéséről, illetve járvány elleni védekezésről nem. 

Nézzük, hát ki-mit csinál.

Míg a virológus magát a vírust vizsgálja, az epidemiológus a vírus terjedését modellezi, a népegészségügyi szakember az egészségügyi rendszert elemzi  és a lakosságot koordinálja, az orvos kezeli a betegséget, a gyógyszerész pedig elkészíti a megfelelő orvosságot. 

Leegyszerűsítve tehát:

Ha megbetegszel —> az orvos (általános orvos, vagy szakorvos) megállapítja a betegséget és ennek megfelően választ számodra kezelést. Ha vírusfertőzésed van —> a virológus megállapítja, hogy milyen vírusról van szó. Ha egyazon időszakban ugyanazon vírus tömeges megbetegedés okoz a lakosság körében —> az epidemiológus figyeli és modellezi a vírus terjedését, melyet továbbít a népegészségügyi hatóságok felé és javaslatot tesz annak megfékezésére. Ha megállapítást nyer, hogy a vírus tömeges megbetegedést, vagyis járványt okoz —> a népegészségügyi szakember megállapítja, milyen intézkedéseket szükséges a kormánynak bevezetnie és a lakossággal betartatnia ahhoz, hogy az állami egészségügyi rendszer ne omoljon össze. 

Ideális helyzetben tehát az egészségügyi munkacsoportban, vagy az egészségügyi operatív törzs tagjai között van virológus, epidemiológus,  népegészségügyi szakember, és orvos (infektológus), nincs viszont gyógyszerész, rákkutató, vagy gyermekorvos. 

Természetesen az egészségügyi rendszer minden láncszeme egyformán fontos, járványkezelésnél egyik sem működik  a másik nélkül, és ha valamelyik láncszem kiesik a gépezetből, az káoszt okozhat, de felesleges a gyermekorvosokat, a nővéreket, vagy a belgyógyászokat a vírussal kapcsolatos kérdésekkel bombázni, ugyanis annak megválaszolása elsősorban nem az ő feladatuk, és a jelenlegi járványhelyzet okán erre kapacitásuk sincs. 

Ezért kéretik az orvos- és nővértársadalmat nem zaklatni és sértegetni, mert ugyan ők az elsők az egészségügyi rendszerrel való találkozásunk során, ők is csak az operatív törzs által előírt utasításokat követik és próbálják azokat betartatni a betegekkel is. Ők vannak a frontvonalban kimerülten, fáradtan, mégis a betegek érdekeit szem előtt tartva, a legjobb tudásuk szerint mindent megtesznek azért, hogy megfelelően ellássák a betegeket. 

Pandémia esetén tehát mindig és mindenkor az állami operatív törzs utasításai az irányadóak úgy a védekezési mechanizmus, mint az epidemiológia mutatók tekintetében. 

 

 

 

 

Exkluzív interjú egy koronavírus specialistával

Ne felejtsük el, mi történt 2003-ban Torontóban, amikor a SARS-CoV már nem terjedt a közösségben és a kórházakban sem volt már több eset. A szigorú intézkedéseket megszüntették, majd egy hónappal később az egyik kórházban újra kitört a járvány, feltehetően egy felületi fertőzésen keresztül.

 

picture_1.png

 

Dr. Marc Wathelet molekuláris biológus, koronavírus specialista. Az Egyesült Államokban egy, a  koronavírusok különböző törzseit vizsgáló kutatócsoportot vezetett, szakterülete a SARS koronavírus, amely 2003-2004-ben a súlyos akut légzőszervi szindróma járványt váltotta ki. A világon elsőként, 2020. februárjában tette közzé azon álláspontját, hogy a SARS-CoV-2 levegőn keresztül is terjed. Interjú. 

 

Figyelembe véve az Ön korai, figyelemkeltő nyilatkozatait, illetve az orvostudományban alkalmazott elővigyázatossági elvet, véleménye szerint miért ragaszkodik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Covid-19 fertőzési képességéről szóló nyilatkozatához? Ön szerint várható-e a közeljövőben egy új, más irányú kormányzati és nemzetközi megközelítés?


Nos, a WHO a kínai tényfeltáró misszió után elismerte, hogy a vírus levegőn keresztüli fertőzése elképzelhető, és  az további vizsgálatokat igényel, de valóban nem frissítette az erre vonatkozó ajánlásait, és ezt a lehetőséget nem foglalta bele a javaslatába. Úgy tűnik, hogy a globális fertőző betegségek elleni nemzetközi megközelítésünket újra kell értékelnünk, mivel a jelenlegi megközelítésünk lassú és hatástalan. 

Szerezhető-e Covid-19 elleni immunitás fertőződés után, és képes-e a vírus oly mértékben mutálódni, hogy ellenállóvá váljon a jelenleg fejlesztés alatt álló oltásra? Ön szerint hatékony lehet-e a klorokin-terápia a Covid-19 betegek kezelésében?

Kimutatható antitestek megjelennek a szervezetben, így valamilyen szintű immunitás kialakul az új koronavírussal fertőzött emberekben. Ez azért fontos, hogy nyomon tudjuk követni a fertőzés népességen keresztüli terjedését és jobban megértsük annak dinamikáját. Ha a már ismert koronavírusok példáját vesszük alapul, akkor nem egyértelmű, hogy ez az immunitás erős lesz. Az egyéni, természetesen kialakult immunitás nem elég erős ahhoz, hogy kollektív immunitást biztosítson, de fenntartható védelmet biztosít a SARS-CoV-2 genetikai és antigéneltolódás által okozott változásaival szemben. A vakcinázás révén szerzett immunitást szintén nem egyértelmű: egyes előző koronavírus-vakcinák állatokban védelmet nyújtottak a betegség ellen, míg mások súlyosbíttották azt. Ezért az oltások tesztelése nagyon fontos. A klorokvin-terápia nagyon ígéretes, bár a korai eredményeket még számos jelenleg is zajló tanulmánynak meg kell erősítenie. A hidroxiklorokin a legaktívabb forma, ami a gazdasejtet célozza meg, nem pedig a víruskomponenst, így sokkal nehezebb a vírus számára meglépni előle.

Ön szerint szezonális lesz-e a Covid-19, és felerősödhet-e újra a szigorítási intézkedések feloldása után? 

Elég valószínűnek tartom, hogy ez a vírus az egész világon endemikus lesz, ciklikus és szezonális változásokkal. Jelenleg a déli féltekén is terjed és ott megkezdődik a „influenza-szezon”, míg a miénk befejeződik. Bizonyos, hogy újra megjelenhet, ha a szigorítási intézkedéseket feloldják, és ezért nagy tesztelési kapacitásra lesz szükség ahhoz, hogy megakadályozzuk a járvány újbéli kitörését. Nem hiszem, hogy a vírus nagyobb patogenitást mutat majd, ha újra megjelenik, ugyanis a pandémiás vírusok természetes tendenciája a kisebb virulencia irányába való fejlődés, mivel azok az adott populációban azok endemikussá válnak.

Az eddigi vizsgálatok feltárták a SARS-CoV-2 aeroszol- és felületi stabilitását; azonban nem tudjuk a vírus életképességét textil és friss élelmiszer felületeken. A WHO szerint az 56 ° C-os hőmérséklet elpusztítja a SARS-CoV-1 vírust: feltételezhetjük-e, hogy ugyanez a tulajdonság igaz a SARS-CoV-2-re is?

Igen, a SARS-CoV-1 és -2 fizikai-kémiai tulajdonságai nagyon hasonlóak lesznek, tehát várható, hogy 56 ° C-on teljesen inaktiválódjon a SARS-CoV-2. A vírus különböző felületeken fennálló élettartamát mérő vizsgálatokat úgy kell megérteni, hogy azok a laboratórium nagyon speciális körülményei között zajlanak, különösen akkor, ha a vírus önmagában van a mintában, szemben például a nyálkahártyával.  A nyálka megvédi a vírust a kiszáradástól, ezzel meghosszabbítva a vírus életképességét. Ne felejtsük el, mi történt 2003-ban Torontóban, amikor a SARS-CoV már nem terjedt a közösségben, és a kórházakban sem volt már több eset. A szigorú védekezési intézkedéseket feloldották, majd egy hónappal később az egyik kórházban újra kitört a járvány feltehetően egy felületi fertőzésen keresztül,  amelyet nem megfelelően tisztítottak és amin a vírus egy hónapig életképes maradt. Fertőző felület minden élettelen tárgy, amely fertőző kórokozókkal való fertőzöttség útján átviheti a betegséget egy új gazdaszervezetbe. 

Milyen óvintézkedéseket  tanácsol a lakosság számára és mit javasolna textil, és friss élelmiszerek, például a kenyér és a gyümölcs kezelésére?

A vírus meglehetősen sérülékeny. A gyümölcsöket és zöldségeket szappanos vízzel vagy mosószerrel mossák le, majd öblítsék le alaposan. Textilek mosásakor a tisztítószerrel történő mosás akár csak 30 ° C-os hőmérsékleten is elegendő a vírus eltávolításához. A kenyeret megsütik, amely elpusztítja a vírust, így minden sült étel biztonságos, kivéve, ha az később beszennyeződik. Két vagy három réteg sál a száj és az orr előtt ugyan nem véd egy COVID-19 beteg gondozása közben, de élelmiszer vásárlása közben jobb, mint semmi. 

A cikk fordítás. Az cikk eredeti nyelven elérhető itt. 

A SARS-CoV-2 és a SARS-CoV-1 közötti különbségek

Noha az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az új koronavírus elsősorban, cseppfertőzéssel és fertőzőtt felületeken keresztül terjed, egyes tudósok szerint a levegőn keresztüli fertőződés lehetőségét is fontolóra kell venni.


the-differences-between-sars-cov-1-and-sars-cov-2.jpg

 

Nemzetközi kutatások vizsgálják, hogy a világjárvány kibontakozását miként lehetne a legjobban kezelni. Egy koronavírus specialista és egy mikrobiológus professzor mondja el a véleményét, illetve beszél néhány létfontosságú kutatásról.

A koronavírusok állati eredetű, fertőző vírusos betegségeket okozó kórokozók, jellemzően egyszálú RNS genommal, amelyek emberekben súlyos vagy akut légzőszervi szindrómát okozhatnak. Egy tanulmány szerint a SARS-koronavírus csak mérsékelten hasonlít más ismert koronavírusokhoz, és a vírus eddigi elemzése azt mutatja, hogy ez nem hasonlít szorosan a koronavírusok korábban ismert három csoportjának egyikéhez sem.

A koronavírus-járványok legutóbbi példái között szerepel a SARS-CoV 2003-ból és a MERS-CoV 2012-ből. A súlyos akut légzőszervi szindróma coronavírus (SARS-CoV) 2002-ben, Kínában ütötte fel a fejét, majd először 2003-ban azonosították, ahol a fertőződés leginkább az egészségügyi dolgozók körében történt a fertőzés elleni megfelelő óvintézkedések hiánya miatt. Majd, a megfelelő fertőzés-ellenőrzési gyakorlatok bevezetése után a járvány 2003 júliusában véget ért. A SARS-CoV-1 fertőzés általában az alsó légutakhoz kapcsolódó súlyos tüneteket okoz, de a vírusizolációs minták egyéb lehetséges átviteli útvonalakat is feltételeznek. A MERS-CoV-nak, amelyet először 2012-ben jegyeztek fel nagyon jó túlélő képessége van a testen kívül is, és egy tanulmány szerint a levegőbe kerülését követő egy órán keresztül fertőzőképes marad.

Kutatások, amelyek a SARS-CoV-2 lehetséges légúti átvitelére utalnak


Bár az Egészségügyi Világszervezet szerint a SARS-CoV-2 csak fertőzött felületeken, vagy egy méteren belüli cseppecskéken keresztül terjedhet, egyes esetek arra utalnak, hogy a légúti átvitel is lehetséges kicsi és zárt környezetben. A SARS-CoV-2 légúti- és felületi stabilitásáról szóló, a New England Journal of Medicine kiadványában közzétett, a SARS-CoV-2-hez viszonyított új tanulmány feltárja, hogy a SARS-CoV-2 három órán keresztül képes felfüggesztve megmaradni. Továbbá, hogy a fertőzőképességének a csökkenése a levegőben hasonló, mint a SARS-CoV-1é.  A levegőrészecskék stabilitása szempontjából a SARS-CoV-2 tulajdonságai nagyon hasonlóak a SARS-CoV-1 tulajdonságaihoz, azonban a A SARS-CoV-2 humán receptorokhoz való affinitása tízszer nagyobb, mint a SARS-CoV-1-é. 

Egy másik, Kínában végzett tanulmány becslése szerint az összes fertőzés 86% -a nem lett dokumentálva, ami megmagyarázná a vírus gyors terjedését, és arra is felhívja a figyelmet, hogy milyen nehéz azt kordában tartani. Dr. Wathelet virológus és koronavírus-specialista szerint Kínában több mint 3000 fő orvosi személyzet fertőződött meg a megfelelő N95 vagy FFP2 maszkok hiánya miatt, hangsúlyozva, hogy bár az általuk alkalmazott sebészeti maszkok a cseppfertőzések ellen ugyan védelmet nyújtanak, de nem nyújtanak megfelelő védelmet a mikrocseppek ellen.

Egy másik kínai kutatás, ami a bevásárlóközpontokban történő vírus átvitelének lehetséges módjait vizsgálta azt találta, hogy a vírus közvetett terjedése megtörtént, valószínűleg fertőzött tárgyakon, vagy levegővételen, vagy tünetmentesen fertőző személyeken keresztül. Ez a kutatás azt a lehetőséget is figyelembe veszi,  hogy a SARS-CoV-2 terjedhet a levegőben is, és a levegőbe kerülése után legfeljebb egy órán keresztül még fertőző maradhat.

A vírus fejlődő mutációjának kihívása

Egy másik fontos szempont az, hogy a SARS koronavírusoknak valószínűleg nagyobb a képességük arra, hogy elkerüljék a gazdaszervezet immunválaszát egy ezt a képességet vizsgáló tanulmány szerint. Marc Wathelet virológus és koronavírus-specialista szerint a vírus fejlődését leghatékonyabban a hidroxiklorokin képes kezelni, mivel az a gazdasejtet célozza meg, nem pedig magát a vírust, megnehezítve ezzel a vírus számára a menekülést, illetve felhívja a figyelmet a SARS-CoV-1 és a SARS-CoV-2 legfontosabb különbségére is, amely szerint az SARS-CoV-1-vel szemben a SARS-CoV2 levegőn keresztül is terjed.

 

Donald Milton Professzor: Donald Milton, a Marylandi Egyetemi Orvostudományi Egyetem környezetvédelmi professzora: „Tekintettel arra, hogy több jelentés szerint is a SARS-CoV-2 jelen van a lélegeztetőgépek csöveiben, - utalva a levegőben történő fertőzés lehetőségére - , az orvosi elővigyázatossági elvet követve ezt a lehetőséget is valósnak kell tekintenünk, és minden lehetséges lépést meg kell tennünk a kockázat csökkentésére. ”

Ezeket az információkat figyelembe véve felmerül a kérdés, hogy a WHO miért nem frissítette ezeknek megfelelően az ajánlásait. „A szükséges vizsgálatokat nehéz elvégezni, és jelentős tervezést igényelnek, én magam is több javaslatot nyújtottam be a kérdés megválaszolására irányuló kutatás finanszírozására” - mondja Milton professzor, a Marylandi Egyetemi Orvostudományi Egyetem sejtbiológiai és molekuláris genetikai munkatársa. „Tekintettel arra, hogy több jelentés szerint is a SARS-CoV-2 jelen van a lélegeztetőgépek csöveiben, - utalva a levegőben történő fertőzés lehetőségére - , az orvosi elővigyázatossági elvet követve ezt a lehetőséget is valósnak kell tekintenünk, és minden lehetséges lépést meg kell tennünk a kockázat csökkentésére. Egy másik tényező, ami hozzájárulhat a WHO jelenlegi álláspontjához a SARS-CoV-2 fertőzőképessége szempontjából, az, hogy az egészségügyi dolgozók számára, a levegőben terjedő fertőzések ellen védelmet nyújtó védőeszközök száma nagyon korlátozott. Ez különösen igaz az alacsony és közepes jövedelmű országokban, de sok gazdag ország sem készült fel megfelelően, és most extrém hiányokkal küzd. Úgy gondolom, nagy a félelem annak a következményétől, hogy azt mondják a munkavállalóknak, nem tudnak megfelelő egyéni védőeszközöket biztosítani ”- tette hozzá.

 

Dr Marc Wathelet ESMH ScientistDr Marc Wathelet, molekuláris biológus, koronavírus-specialista: „Ne felejtsük el, mi történt Torontóban 2003-ban, amikor a SARS-CoV már nem keringett a közösségben, és a kórházban már nem volt több jelentett eset, így a szigorú védekezési intézkedéseket felfüggesztették, majd egy hónappal később az egyik kórházban újra kitört a járvány, feltehetően egy olyan felületi fertőzés miatt, amelyet nem tisztítottak meg kellően, és amin a vírus egy hónapig életképes maradt.”

A SARS-CoV-2 járvány lehetséges visszatérése


A közegészségügyi sürgősségi felkészülés és a pandémiákra való reagálás kulcsfontosságú, és az Egészségügyi Világszervezet szerint ez egy folyamatos tervezési, gyakorlási és felülvizsgálati folyamat, amelyet a nemzeti cselekvési tervekben alkalmaznak.

Egy 2006-os tanulmány  azt próbálta felbecsülni, hogy mekkora lenne az influenza világjárvány lehetséges halálozási aránya, ha a spanyol 1918–2020-as influenzajárvány adatait veszi alapul. Az elemzés arra jutott, hogy ha egy ilyen világjárvány bekövetkezne, a becslések szerint 62 millió haláleset történne, melyből 96%  a fejlődő világban következne be, és melyben a globális halálozás 114% -kal növekedne. Érdekes látni, hogy a R szám (a járvány fertőzőképességének mértéke) a spanyol influenza esetén 1,8 volt, 2,5% -os halálozási arány mellett, míg a jelenlegi SARS-CoV pandémia R száma 2 és halálozási aránya 4,5%. Így felmerül a kérdés, hogy vajon felkészültek vagyunk-e egy olyan pandémiára, amelynek halálozási aránya meghaladja a történelem egyik leghalálosabb világjárványáét, és amely újra megjelenhet, ha a szigorítási intézkedéseken lazítanak. A szigorítási intézkedések lazítása után hatalmas tesztelési kapacitásra lesz szükség ahhoz, hogy megakadályozzák a vírus újbéli fellobbanását. "Elég valószínűnek tartom, hogy ez a vírus az egész világon járványos betegség marad szezonális keringésében" - mondja Dr. Wathelet.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a 2009-es influenzajárvány komoly teszt alá vetette a globális és nemzeti készenlétet, és feltárta a felkészültségi szint kritikus hiányosságait, ideértve a kockázatértékelést, a megfigyelést, az egészségügyi ellátórendszerek és a pandémiás vakcina bevezetésének és elfogadásának kritikus hiányosságait is.

Milton professzor és Dr. Wathelet ugyanakkor egyetértenek abban, hogy a globális fertőző betegségek elleni küzdelem jelenlegi tervezését és megközelítését újra kell értékelni, mivel ezek lassúak és hatástalanok, és hozzáteszik, hogy a sürgősségi felszerelések készleteit is bővíteni kell.

 

A cikk fordítás. Az eredeti (angol nyelvű) cikkem megtalálható itt.  

 

Exkluzív interjúk: A Covid-19 vakcina kilátásai

A bolygó tudósai egyesültek, hogy mielőbb kifejlesszék a Covid-19 elleni védőoltást és azt a lehető leghamarabb elérhetővé tegyék a piacon.

 

template-interview-covid-19.jpg


A Covid-19 világjárvány arra készteti a politikai döntéshozókat és a nagy gyógyszergyárakat, hogy felgyorsítsák az új koronavírus elleni oltás előállítási folyamatait.  Vajon a készülő vakcina csak a Covid-19 ellen lesz hatékony, vagy a többi SARS koronavírusra is és alkalmas lesz-e minden korosztály számára? Melyek a vakcinagyártási folyamat legnagyobb kihívásai, és miért tart ilyen sokáig előállítani a vakcinát?

Interjú a COVID-19-ről Rino Rappuoli professzorral, a GlaxoSmithKline (GSK) oltások kutatási vezetőjével és Sarah Gilbert vakcinológiai professzorral, az Oxfordi Egyetem Jenner Intézet Vakcinafejlesztési Intézetetnék vezetőjével.

 

Véleménye szerint az oltás-előállítási folyamat melyik része a legnagyobb kihívás, és miért?

 

ESMH Scientist Professor Sarah GilbertSarah Gilbert Professzor: A legnagyobb kihívás a megfelelő időben történő finanszírozás megszerzése és hogy még időben teszteljük az oltás hatékonyságát az előtt, hogy a lakosság nagy része megfertőződne. Ez azt jelenti, hogy júliusig készen kell állnunk arra, hogy emberek ezreit lehessen beoltani a vakcinával. Ahhoz, hogy oda eljussunk az oltást előbb el kell készíteni, tesztelni kell az I. klinikai preklinikai vizsgálatok szempontjából, meg kell kapnia az etikai és szabályozási jóváhagyást az I. fázisra, majd át kell jutnia a biztonsági teszteléseken előbb fiatal felnőttekben, majd pedig idősebb felnőttekben. Ha ezen túl vagyunk, meg tudjuk majd határozni a vakcina hatékonyságát. Ha viszont elmulasztjuk ezt a időbeli lehetőséget, később már a vakcina hatékonysági vizsgálatainak sokkal nagyobb méretűnek kell lenniük, mivel addigra több ember szerez immunitást, és a vírus terjedése lelassul a lakosság  körében. 

ESMH Scientist Professor Rino Rappuoli

Rino Rappuoli Professzor: A vírus szekvenciája és az új technológiák lehetővé teszik a vakcina egy héten belüli laboratóriumi vizsgálatát. A kihívás azonban az, hogy a laboratóriumban illetve a klinikai vizsgálatok során bizonyítást nyerjen az, hogy a vakcina biztonságos és hatékony. A legnagyobb kihívás pedig az idő és a beruházás szempontjából az oltás előállítási folyamatának ipari felhasználása, és egy olyan gyártóüzem felépítése és validálása, amely lehetővé teszi az oltóanyag nagymértékű gyártását.

 


Lehetséges olyan vakcina gyártása, amely minden SARS-koronavírus ellen egyaránt hatékony? 

Rino Rappuoli : Elméletben igen, de ehhez időre és befektetésre van szükség. 


A készülő vakcina minden korosztály számára elérhető és használható lesz? 

Sarah Gilbert : Ez a cél. Idősebb, kevésbé hatékony immunrendszerrel rendelkező felnőtteknél azonban a vakcina nem működik olyan jól, mint a fiatalabb felnőtteknél.


Miért ilyen hosszú a Covid-19 oltóanyag-fejlesztési folyamata, és miért nem áll még rendelkezésre vakcina, ha a SARS koronavírus már 2003-ban létezett ?

Rino Rappuoli : A COVID egy új vírus, és bár 79% -ban homológ a SARS-szel, immunológiai szempontból meglehetősen különböznek egymástól, és a SARS elleni oltás nem hatásos a COVID ellen.

Sarah Gilbert : A vakcina várhatóan a SARS-CoV-2-re specifikus, de előfordulhat, hogy a SARS-CoV ellen is mutathat némi reakciót. A vakcina hatékonyságának maximalizása érdekében úgy tűnik, hogy két különálló oltásra lenne szükség a két vírus ellen. Ugyanakkor a SARS-CoV elleni oltások elsődleges fejlesztése nem haladt túl messzire és a járvány visszaszorításakor leállt. Az elsődleges tesztelések során kiderült, hogy a vakcina adjuváns, inaktivált SARS-CoV oltásként való felhasználása valójában súlyosbította a betegséget, tehát nem volt megfelelő a módszer. Azóta számos oltóanyag-platform technológia (DNS, RNS, vírusvektorok) került felhasználásra, és ezen felvetéseket most tesztelik a SARS-CoV-2 oltásokkal kapcsolatban annak biztosítására, hogy ugyanez ne történhessen meg újra. 


Mennyi ideig lesz hatékony az oltás, és be lehet-e vele oltani a már fertőzött betegeket?

Sarah Gilbert : Az oltástól függ. Az Oxfordban előállított vírusos ChAdOx1 vakcina esetében az oltás várhatóan erős és védő immunválaszokat indít egyetlen adaggal, és az oltástól számított 2 héten belül megjelenik az immunitás. Más vakcinák (DNS, RNS) valószínűleg két oltást igényelnek egy négyhetes intervallumban. Nem valószínűsíthető, hogy a már fertőzött betegek is részesüljenek a védőoltásból, de a monoklonális antitestek infúzióját, amelyet passzív immunizációnak is neveznek, terápiaként lehet használni.

 

Az eredeti cikk az Európai Parlament oldalán megjelent eredeti cikkem fordítása. Az eredeti cikk elérhető itt (angolul). 

A vírus már legalább nyolcszor mutálódott

Az Egyesült Államok nyugati partján felbukkanó megbetegedéseket  egy olyan vírustörzs okozta, amelyet először Washington államban regisztráltak, míg a keleti parton történt megbetegedéseknél azonosított törzs Kínából Európán keresztül jutott New Yorkba.

 

virus-696x464-2.jpg

 

 

Az új koronavírus átlagosan 15 naponta mutálódik a Daily Express cikke szerint. Ennek ellenére a kutatók azt mondják, hogy a mutálódott vírustörzsek nem lettek veszélyesebbek, viszont a genetikai mutációk nyomonkövetésével fel lehet tárni a vírus fejlődésének állomásait. Trevor Bedford, a Nextstrain társalapítója azt nyilatkozta a National Geographicnek, hogy ezek a mutációk teljesen jóindulatúak, és tökéletesek arra, hogy a teljes kirakó darabjaiként információként szolgáljanak arról, hogyan is terjed a vírus. 

A különböző új törzsek azonosítása segíthet azt is meghatározni, hogy az eddigi intézkedések eredményesek voltak-e.

A Kaliforniai Egyetem szerint a tudósok szinte valós időben képesek a genetikai szekvenálásra és az átvitel meghatározására. Az Egyesült Államok nyugati partján felbukkanó megbetegedéseket egy olyan vírustörzs okozta, amelyet először Washington államban regisztráltak, míg a keleti parton történt megbetegedéseknél azonosított törzs Kínából Európán keresztül jutott New Yorkba.

Az Egyesült Államok Scripps Kutatóintézetének professzora viszont ugyanakkor felhívja arra a figyelmet, hogy bár jelenleg fél millió esetet jegyeztek fel, egyelőre még csak 1000 genomot szekventáltak, és így a jelenlegi eredmények csak egy apró részletét adják a teljes világjárvány megismerésének, amiből még sok részlet hiányzik. 

 

 

A cikk a francia Metro cikkének magyar fordítása. Az eredeti cikk megtalálható itt. 

 

Klorokin - az új arany

 

A francia állam visszautasítja a tömeges tesztelést és a marseille-i professzor, Didier Raoult kutatási eredményeit álhíreknek tünteti fel, majd visszavonatja azokat. 

 

 

screenshot_2020-03-26_at_22_00_56.png

 

Mi az a klorokin?

Német kutatók egy fehérje kutatása közben fedezték fel a klorokint 1934-ben. A II. világháború alatt francia katonák Tuniszban lecsaptak egy rakomány német-gyártású gyógyszerre, melyet átadtak az amerikaiaknak. Majd amerikai kutatók kevés változtatással növelve a gyógyszer hatékonyságát létrehozták a klorokint. 

A klorokin először akkor szerzett magának hírnevet, amikor az Egészségügyi Világszervezet elsőszámú fegyverként használta fel a maláriáról szóló kampányában. Később azonban a klorokin annyira  hatékony és kifejezetten olcsó gyógyszernek számított, hogy még a legszebényebb országokban is meg tudták azt fizetni. Mivel nincs megfizethető alternatívája, a klorokin továbbra is Afrika legnépszerűbb antivirális gyógyszere, ami a malária kezelesésén túl annak megelőzésében is szerepet játszik. 

A klorokin és az új koronavírus kapcsolata 

A klorokin erős antivirális hatására alapozva klinikai kutatásokat kezdtek azt vizsgálva, hogy milyen szerepet játszhat az új koronavírus (SARS-CoV-2) legyűrésében. A Kínai Nemzeti Biotechnológia-Fejlesztési Központ (Chinese Center for National Biotechnology Development) a klorokint az egyik leghatékonyabb gyógyszerként tartja számon köszönhetően annak, hogy számos klinikai kutatás során a klorokin áttörő sikerű eredményeket produkált új koronavírussal fertőzött pácienseknél. Bár több kutatás is jelenleg folyamatban van, egyelőre úgy tűnik, hogy a klorokin az egyik legsikeresebb gyógyszer a súlyosan beteg Covid19 fertőzött betegek kezelésében. Jelenleg legalább tíz klinikai kutatás teszteli a klorokin és a Covid19 kapcsolatát. 

Miért gondolják az emberek, hogy a klorokin segít?

Franciaországban jelenleg összesen 800 Covid19 beteg vesz részt klinikai kutatásokban, köztük olyanok, akiken a klorokint tesztelik. Az egyik ilyen kutatás a marselle-i Mediterrean Institute of Infection-ben folyik professzor Didier Raoult vezetésével. Raoult professzor egy internetre felkerült videóban azt magyarázta, hogy az általa klorokinnel kezelt Covid19 fertőzött betegek gyors és hatékony javulást mutatnak, mert a klorokin-kezelés összességében felgyorsítja a gyógyulási folyamatot, és lerövidíti a fertőződöttség időtartamát. A kutatásában 24 olyan beteget kezel, akik az első megbetegedők között voltak Dél-Franciaországban. Raoult professzor azt állítja, hogy azon betegei, akik klorokint kaptak,  25%-ban voltak fertőzőek hat nappal a kezelése megkezdése után, míg a placebot, vagy más hatóanyagot kapott kutatási mintaban szereplők a hatodik nap után is ugyanolyan fertőzőképességet mutattak, mint a kezelés elején. Végleges eredmény csak 6 hét múlva lesz, de professzor Raoult a videójában elmondta, hogy a korai kutatási eredményeket figyelembe véve úgy tűnik, hogy a klorokin sikeres lehet a Covid19 betegek kezelésében. Raoult professzor ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy a gyógyszer tesztelése csakis etikailag jóváhagyott klinikai kutatások alatt történjen.  Miután ez a hír a francia sajtóban megjelent, a hír szárnyra kapott és bejárta a nagyvilágot.

Így kezdődött el a klorokin második felvirágzása. 

1582662953_professeur-raoult.jpg

Mi történik Franciaországban?

Mindeközben egy infektológus professzor Párizsban arról beszél egy videóban, hogy gyógyszertári források szerint Franciaország klorokinkészlete hirtelen teljes mértékben kiürült, így ha akarnák sem tudnák azzal kezelni a betegeiket. 

Yves Levy, a Francia Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatások Központjának (Inserm - French National Institute of Health and Medical Research) a feje volt 2014 és 2018 között, majd Macron kinevezte rendkívüli állami tanácsadójának. Ezt a pozíciót Franciaországban eddig összeses 12 ember kapta meg. 

Levy felesége Agnes Buzyn, aki egészen nem sokkal ezelőttig Macron egészségügyi minisztere volt kapott egy visszautasíthatatlan ajánlot Macrontól, így a koronavírus járvány kellős közepén távozott a posztjáról, és beszállt Macron pártjába, hogy Párizs főpolgármesteri címéért indulhasson, aminek az első fordulóján csúnyán elbukott. 

5e70d81623000050280c62ff.jpeg

Mindeközben Levynek, Macron tanácsadójának egy csúnya viszálya van professzor Raoulttal, a marseille-i kutatócsoport vezetőjével. Levy visszavonta a marseille-i kutatócsoportnak helyet adó kórház akkreditáltságát, és átvette a náluk futó kutatásokat. 

Professzor Raoult állláspontja szerint a teljes karanténnak, vagyis lock down-nak nincs értelme, sokkal inkább az emberek tesztelésének fontosságát, illetve a betegek klorokinos kezelését promotálja azzal a kitétellel, hogy csak az igazoltan fertőzött betegeket kell karantén alá helyezni. Ez a minta egyébként sikeresen működött Dél-Koreában, Szingapúrban, Tajwanban és Vietnámban is. 

Egy darab klorokintabletta ára 1 euro. A nagy gyógyszeripari biznisznek, ami erősen finanszírozza a francia állami Insermet-et, -élén a Sanofival - azonban ez kevés, és ha tehetné, inkább valami sokkal profitálóbb megoldást választana. A Sanofi jelenlegi álláspontja szerint aktívan készül a klorokin-gyártásra, de hetekig is eltarthat, mire ez megvalósul. 

 

5007.jpg

Agnes Buzyn még francia Egészségügyi Miniszterként, 2020. januárjában besorolta a klorokint a mérgező összetevők közé, ami azóta csakis orvosi recepttel váltható ki. 

Két hónappal később, március közepén a Macron kormány meghozta a részleges karantén elrendelését, de a klorokinról egy szó nem esett. A rendőrség nem köteles maszkot viselni, mivel maszk nincs, még a kórházi dolgozóknak sincs elegendő. 

Március 17-én Agnes Buzyn kijelenti, hogy a járvány gyors terjedésére nincs felkészülve a francia egészségügyi rendszer. 

A francia állam visszautasítja a tömeges tesztelést, és a marseille-i professzor, Didier Raoult kutatási eredményeit álhíreknek tünteti fel, majd visszavonatja azokat. 

Mi történik a nagyvilágban?

Elon Musk tweetjének köszönhetően Trump elnök kijelenti, hogy a klorokin hamarosan elérhető lesz az Amerikai Egyesült Államokban is. Az amerikai orvosok elkezdik a klorokint saját maguknak receptre felírni azt az érzetet keltve, hogy azok izületi gyulladás kezelésére szükségesek. 

maphar-eurapharma.jpg
Mindeközben Marokkó felvásárolja a fővárosában, Casablancában található Sanofi gyógyszergyár klorokin-készletét, és Európát megelőzve engedélyezi a klorokin orvosi használatát Covid19 betegeknek. 

Pakisztán pedig úgy dönt, hogy megnöveli a klorokingyártását, amit Kínának küld majd. 

Svájc eltekint a teljes karantén elrendelésétől és inkább tömeges tesztelésbe kezd.

Christian Estrosi, Nizza polgármestere pozítivat tesztel az új koronavírusra és magánemberként, önkéntesen aláveti magát Raoult professzor klorokin-kezelésének. Végül felhívja a Sanofi gyógyszergyárat, hogy közölje, elkezdhetik a klorokin szállítását Dél-Franciaországba, mert az működik. 

Raoult professzor kutatásának köszönhetőn Franciaországban elkezdődik a klorokin hatásának vizsgálata számos klinikai kutatás keretében, de mindez az Inserm fennhatósága alatt. 

Mindeközben az egyetlen francia gyógyszergyár, amelyik klorokint gyárt bírósági eljárás alatt áll, ami az egész klorokin készlet eltűnését más megvilágításba helyezi. Időbe telik, míg a készletet újra feltöltik, ami egyértelműen a nagy gyógyszerbiznisznek kedvez. 

Mindeközben professzor Raoult halálfenyegetéseket kap. 

A francia állam megtagadja a magánkórházak és klinikák használatát, amik jelenleg üresen állnak és visszautasítja a felelős elnök arra vonatkozó felajánlását, hogy az állam magánkórházakat is használjon a közkórházak használata mellett.

 

gettyimages-183972646-612x612.jpg

 

Raoult professzor szemben Macronnal

Egy váratlan fordulattal Raoult professzor részlegesen kilép Macron Tudományos Tanácsából és közben a marseille-ieknek felajánlja az ingyenes tesztelést, így százak állnak sorban tesztelésre várva. A professzor egyértelművé teszi, hogy a klorokin használatát különleges esetekben, korai fázisban tesztelt betegen, a betegség még nem előrehaladott állapotában lehet használni. És csakis ezekben az esetekben. 

Pár órával később a francia Egészségügyi Minisztérium hivatalosan is megtiltja a Raoult professzor által ajánlott klorokin kezelést. A kezelést csakis súlyosan beteg Covid19 betegeknek engedélyezi, akiknek nincs más lehetőségük a gyógyulásra. 

Raoult professzor ezt úgy kommentálja, hogy "Amikor a tűdő sérülése már túlságosan előrehaladott, és lélegeztetésre van szükség, akkor a betegek gyakorlatilag már vírusmentesek és túl késő azokat klorokinnal kezelni." És ironikusan hozzáteszi, hogy ha valóban így lehet csak klorokint használni, akkor legalább tudományos bizonyítéka is lesz a francia államnak arra, hogy a klorokin nem működik. 

Mindeközben megjelenik egy új, kínai kutatási eredmény, ami cáfolja Raoult professzor állításait és azt állítja, a klorokin használat nem segíti az enyhe lefolyású Covid19 betegek javulását. Ez azért különösen fontos, mert korábban Raoult professzor azt sérelmezte, hogy sokan kétségbe vonták kínai kutatók kutatásait és azt mondta, ha azok amerikai kutatási eredmények lennének, valószínűleg senki nem kérdőjelezné meg az eredményeket. 

Professzor Raoult a világ legelismertebb szaktekintélye a szakterületén, így akár az is elképzelhető, hogy a kínai riportot a gógyszerbiznisz készíttette. 

A franciaországi, Macronhoz közeli média közben mindent megtesz  azért, hogy Raoult professszort démonként tüntesse fel.

Mit mondott a tudomány a klorokinról a Covid19 világjárvány előtt? 

Mielőtt arannyá lett volna, az Amerikai Betegségmegelőző és Kontrolláló Központ (Centers for Disease Control and Prevention) ajánlása szerint a klorokin gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt receptre felírható gyógyszerként szerepelt, azzal a kiegészítéssel, hogy kismamák is nyugodtan szedhetik. 

Az Amerikai Betegségmegelőző és Kontrolláló Központ még mindig elérhető malária kezelésére való ajánlása szerint nincsen felső határérték a klorokin használát illetően, bár hozzáteszik, hogy magas dózisban, éveken át szedve egy ritka szembetegség kialakulásához vezethet. Azt is hozzáteszik, hogy a klorokinra nem jellemző a mellékhatások felbukkanása sem, ám ha mégis előfordulnak, azok a gyomorfájdalom, hányinger, hányás és fejfájás tüneteiben mutatkoznak meg, de még ezek sem teszik szükségessé az antivirális gyógyszer szedésének felfüggesztését. 

Az Amerikai Betegségmegelőző és Kontrolláló Központ mindezt a malária elleni kezelésben használt klorokinról állította a Covid19  világjárvány kitörése előtt.  Jelenlegi ajánlások szerint azonban a klorokin súlyos mellékhatásokkal járhat, így a gyógyszer öncélú szedése szigorúan tilos.

Felmerülhet a kérdés azonban, hogy vajon mi változtatta meg teljesen a korokin felhasználására vonatkozó nemzetközi ajánlásokat. 

 

 

Fotók: https://www.theguardian.com, https://www.alamy.com, https://www.laprovence.com , https://www.huffingtonpost.fr , http://www.cfaogroup.com. Az eredeti cikk kiegészítések nélkül angolul megtalálható itt: https://asiatimes.com/2020/03/why-france-is-hiding-a-cheap-and-tested-virus-cure/, 

 

 

 

A C-vitamin szerepe az új koronavírus elleni küzdelemben

 Miközben világszerte több kutatócsoport is azon dolgozik, hogy új vakcinát állítson elő, számos egyéb kísérlet is folyik a megelőzés, illetve kezelés tekintetében. Az egyik ilyen kutatás például azt vizsgálja, hogyan járul hozzá a C-vitamin az új koronavírussal fertőzőtt betegek kezeléséhez. 

screenshot_2020-03-23_at_11_32_05.png

Az utóbbi időben több online fórumon is megjelent a hír, hogy a C-vitamin nagy dózisú adagolása segíthet felvenni a küzdelmet az új koronavírussal (SARS-CoV-2) szemben.

 Miközben világszerte több kutatócsoport is azon dolgozik, hogy új vakcinát állítson elő, számos egyéb kísérlet is folyik a megelőzés, illetve kezelés tekintetében. Az egyik ilyen kutatás például azt vizsgálja, hogyan járul hozzá a C-vitamin az új koronavírussal fertőzőtt betegek kezeléséhez. 

A C-vitamin szerepe az új koronavírusfertőzés megelőzésében 

A C-vitamin, másnéven aszkorbinsav hiánya megnöveli az influenzavírussal történő fertőződés esélyét, illetve hozzájárulhat a betegség tüneteinek a súlyosbodásához is. A C-vitaminnak nagy szerepe van a szervezet gyulladási folyamatainak csökkentésében, illetve az emésztőrendszeri rák fajták kialakulásának megelőzésében. 

 Egy kutatás szerint a C-vitamin felnőtteknél 8%, gyerekeknél 14%-kal csökkenti a megfázás időtartamát, de arra is felhívja a figyelmet, hogy míg sportolóknál a C-vitamin fogyasztása valóban hozzájárult a megfázás tüneteinek enyhítéséhez, addig az általános lakosság körében ez nem mondható el. 

A C-vitamin szerepe az új koronavírusfertőzés kezelésében 

Egy új kutatás azt vizsgálja, hogy a 2019 decemberében, Wuhanból útjára indult új koronavírusfertőzés okozta tüdőgyulladás (SARI) kialakulásának megelőzésében milyen szerepe van a C-vitamminak. A kutatás eredménye 2020 szeptemberére várható és azon a feltételezésen alapszik, hogy szepszis kialakulásakor a C-vitamin bizonyítottan segít megelőzni a tüdő egy részének sérüléseit, amivel hozzájárulhat az új koronavírusfertőzés által okozott súlyos tüdőgyulladás (SARI) kialakulásának megelőzéséhez. 

Az új koronavírus által kialakult súlyos tüdőgyulladás komoly légzési zavarokhoz, vagy akár halálhoz is vezet, így ha a C-vitamin valóban segít megelőzni a gyulladás kialakulását, vagy annak súlyosságát csökkenteni tudja, akkor ténylegesen segítség lehet a koronavírusfertőzött betegek kezelésében. 

A kutatásban részt vevők 7 napon keresztül 24 g C-vitamint kapnak intravénásan (egy felnőtt ember ajánlott napi bevitele 90 mg) és bár hivatalos eredmények még nincsenek, a kutatást vezető professzor szerint az elsődleges eredmények bíztatóak. 

A kutatás ugyanakkor még tudományosan nem validált, így iránymutatásainak alkalmazása a klinikai gyakorlatban nem javasolt. 

Az ajánlott, napi C-vitamin mennyisége 

Egy felnőtt ember ajánlott napi C-vitamin mennyisége 90 mg, amit a legjobb étkezésen keresztül a szervezetünkbe juttatni. Az alábbi táblázat azt mutatja, mennyi vitamint vihetünk a szervezetünkbe a felsorolt ételek fogyasztásával. 

C-vitamin forrás

 

Étel (1 adag)

C-vitamin  (mg)

Guava (1 közepes)

165

Eper (1 marék)

98

Sárgadinnye (¼ közepes)

95

Papaya (1 medium)

95

Paprika (piros) (½ marék)

95

Narancslé  (¾ pohár)

60

Fodros kel (1 marék, főzve)

53

Brokkoli (½ marék, főzve)

50

Paprika (zöld) (½ marék)

45

Paradicsomlé (1 bögre)

45

Mango (1 közepes)

30

Citromlé (½ bögre)

30

 

Fontos megemlíteni, hogy a C-vitamin túladagolása káros is lehet, gyomorproblémákhoz, hasmenéshez és vesekövek kialakulásához is vezethet. 

Fotó: https://www.health.harvard.edu/